Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— ÍM — befolyó bírságok felett az eljárási költségek levonásával szabadon rendel­kezhessék, a feladót vagy tettenérőt megjutalmazhassa, végre hogy a jöve­déki büntetéstől elálljon, ellenben a jövedéki vizsgálatokra, s a rendes eljárás további menetére való befolyás iránt részére jogkör nem adatik. Szesz-szabadraktárak, szesz-nagykereskedések s likőr- és ramgyárak, nem tar­toznak a szeszitalmérési adó bérlőjének ellenőrzése alá. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 36,121. sz. határozata : Tekintve, hogy a kiküldött központi tisztviselőnek jelentéséből arról értesültem, hogy az égetett szeszes folyadékok nagybani, vagyis italmérési illeték és italmérési adótól mentes elárusitása tekintetében, az 1890. évi XXXVI. t.-cz. végrehajtása iránti utasításnak, az e törvény 1. §-ához tartozó jegyzete alatt foglalt ama követelménynek, hogy a nagybani eladásra szánt égetett szeszes folyadékok a kimérés, vagy a kismértékbeni elárusitás czél­jára szolgáló üzleti-, raktár- vagy pinczehelyiségektől teljesen elkülönített helyiségben tartandók, minden tekintetben elég tétetett, a mennyiben a kifogásolt esetekben a kimérési üzletek, a nagybani elárusitási vállalatoktól nemcsak elkülönítve, hanem egészen más épületekben, azoktól távolabb esnek, az erre irányuló panasz kellő alappal nem bír, ugyanazért folyamodó adószedésre jogosított társulatnak, a nagybani szeszelárusitási vállalatokra kiterjesztendő ellenőrzési jog iránti kérését, figyelemmel arra, hogy a szesz­szabadraktárak, szesz-nagykereskedési vállalatok, likőr- és rumgyárak, a fennálló szabályok, jelesül a fennebb idézett végrehajtási utasításnak a tör­vény 3. §-ához tartozó 2. jegyzete értelmében, valamint a folyó évi január hó 5-én kelt 58342/1892. számú körrendelet intézkedéseinél fogva, közvet­lenül a pénzügyi közegek által gyakorlandó jövedéki felügyelet alatt álla­nak, teljesitendőnek nem találtam. Nincs azonban észrevételem az ellen, hogy az igazgatóság a d—i italmérési adóbeszedésre jogosított társulat ügyvezetőjének, illetve megbízottjának bármily gyakori betekintést és ki­vonatok készítését engedhessen meg azokból az adatokból, a melyeket az égetett szeszes folyadékok nagybani forgalmában vonatkozólag a jövedéki felügyelet gyakorlására hivatott pénzügyi közegek gyűjtenek. A bérlő nem követelheti' hogy a bor- és söritaladó s a szeszitalmérési adó, az adóköteles fél ellenében, a kivető bizottság által átalányösszegben állapittassék meg. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 45,631. sz. határozata: R. községnek, mint az italadók és a szeszitalmérési adó beszedésére jogosítottnak felebbezése folytán a pénzügyigazgatóság határozatát, mely­lyel az özv. J. 8. italmérő által 1893. évben fizetendő bor- és söritaladónak és szeszitalmérési adónak adókivető bizottság utján, évi átalányösszegben leendő megállapítását rendelte el, felülvizsgálat alá vonván, azt megváltoz­tatom és a következőket rendelem: Minthogy a boritaladóra nézve az adó­szedésre jogosított és az adóköteles közt barátságos egyezség nem jött létre, a boritaladónak évi átalányban való fizetése, s az átalányösszegnek kivető-bizottság utján való megállapítása a fennálló szabályok értelmében helyt nem foghat, hanem a boritaladó árszabás szerint szedendő be. A sör­italadó tekintetében az 1883. évi V. t.-cz. 6 §-a lévén irányadó, miután az adószedésre jogosított R. község a megkisérlett barátságos egyezség meg­hiúsulta következtében, az adónak évi átalányban való megállapítását nem

Next

/
Thumbnails
Contents