Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

kint 1 kros árból értendő. A literen felüli elárusitás, s jelesen az ily elárusitásnak olcsóbb árban eszközlése, csak a bérlőkre és engedményesekre lévén kötelező, a bor- és sörkimérők, ha egy liternél nagyobb mennyiségben is árusítanak el szeszből készült közönséges pálinkát avagy szeszt, ez elárusitásnál is csak azt a maximalis árat tartoznak betartani, a mely különben, a kizárólagos szeszitalmérési jog bérlője és engedményeseivel szemben, csak a literen aluli elárusitásokra nézve van megállapítva. kizárólagos szesz-italmérési jogbérlök nem kényszerithetik a korcsmái* csokat hogy sört és bort is tőlük vásároljanak. A m. kir. pénzügyminiszter 189.'). évi 8880. sz. határozata. Az 1890. évi XXXVI. I. t.-cz. 7. §-a alapján korlátólt kis mértékben való elárusitásra szóió engedélylyel biró kereskedő borovicskát nem árusithat. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 12,531. sz. határozata : Arra a kérdésre, hogy különleges pálinka alatt borovicska is értendő-e, és eladhatja-e azt a bejegyzett czégü kismértékbeni elárusító, kijelentem, hogy a íényő-bogyó-izzel biró borovicska és a fenyő-viz nem tartozik az 1888. évi XXXV. t.-cz. 17. §-ának 5. pontjában emiitett különleges pálinkafélék közé, hanem az idézett §. 4., 5. és 6. pontjaiban emiitett közönséges pálinkával azonos tekintet alá esik. Ugyanazért oly nyilt községekben, hol az 1892. évi XV. t.-cz. 10. §-a alapján, a kizárólagos szeszitalmérési jogosultság van haszonbérbe adva, az engedélyes kereskedők által eme törvény 11. §-a, illetve az 1890. évi XXXVI. t.-cz. 7. §-ának rendelkezéseihez képest gyakorolható korlátolt kismértékbeni elárusitás. a borovicskára nem terjedhet ki. A kizárólagos italmérési jogbérlő és engedményesei, a bérleti területen égetett szeszes italokat nagyban is árusithatnak, s erre külön pénzügyi hatósági engedélyt kieszközölni nem kötelesek. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 14,579. sz. határozata : N. L. u—i lakos italmérési jövedéki kihágási ügyét, melyben a kir. pénzügyigazgatóság nevezettet, szeszes italoknak engedély nélkül nagyban való elárusitása által elkövetett italmérési jövedéki kihágásban vétkesnek mondotta ki, és az 1890. év XXXVI. t.-cz. 9. §-a értelmében 5 írt pénzbüntetés megfizetésében elmarasztalta, a vádlott felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén, a felebbezett határozatot hatályon kivül helyezem, és felebbezőt, az 5 írt birság befizetése alól felmentem, mert a kizárólagos italmérési jog bérlőjének engedményére, a jelen esetben jogosult volt szeszt 100 literen felül, az 1890. évi XXXVI. t.-cz. 1. §-ában jelzett engedély nélkül is eladni. Szesz-nagykereskedő, helyben lakó mezőgazdának, legalább 100 liternyi mennyiségben 75%-nál kisebb foktartalmu pálinkát is eladhat italmérési adótól mentesen. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 24,517. sz. határozata: Özv. S. I. szesznagykereskedőnek felebbezése tárgyában tett jelentésére értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy az 1892. évi június hó 29-én kelt 43,626. számú körrendeletemnek azon intézkedése, mely szerint az engedélyes mezőgazdák által, szeszitalmérési adótól mentesen egyszerre