Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 113 — végett bejelentendő. E borra nézve azonban a szőlősgazda igénybe veheti az emiitett hivatalos összeállitás 23. és 24. §-ai alapján, a boritaladó utólagos befizetésének kedvezményét, s ha szemleiv birtokában borkészletét legalább 56 liternyi mennyiségben kiszállítja a beszedési kör területéről Styriába, az emiitett összeállitás 46. §-a alapján igényelheti az adómentes leszámítást, mely esetben a kiszállított bor után Magyarországon boritaladó nem fizettetik. Ha a szőlősgazda e kedvezményt igénybe nem veszi, az adó a többször említett összeállitás 52. §-ához mellékelt jegyzet, továbbá a 19. §-a értelmében azonnal lefizetendő. Ha a styriai lakos az évnek egy bizonyos részét abban a magyarországi községben tölti, melyben szőlője fekszik és ezen idő alatt must vagy bortermésének egy részét Magyarországon fogyasztja és ennek folytán Magyarországon boritaladót fizetni köteles, jogosítva van az illető lakos az 1892. évi XV. t.-cz. 3. §-ában megalapított kedvezményt igénybe venni. A szőlősgazda jogosítva van a kedvezményes boritaladót fizetni ;saját szükségletére fordított összes termése után akkor is, ha ez a termés nagyobb, Jmint a minőt remélt és bejelentett. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 25,111. sz. határozata: Az 1892. évi XV. t.-cz. 3. §-a alapján a szeszesitalok kimérésével és kismértékben való elárusitásával nem foglalkozó szőlősgazdák, a saját termésű boraiktól a házi szükségletre szánt bormennyiség után csak a kedvezményes adótétel szerinti italadót tartoznak fizetni. Önként következik ebből, hogy a szőlősgazda ezt a kedvezményt igénybe veheti a saját szükségletére fordított összes termése után akkor is, ha ez a termés nagyobb, mint a minőt remélt és az 1892. évi XV. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott utasítás 26. §-a értelmében bejelentett. Ha ugyanis a bejelentésben a szőlősgazda egész termését saját fogyasztására szánja és az adót előre fizeti, természetes, hogy a bejelentésnek az a része irányadó, s ezek szerint az egész leendő termés a házi fogyasztásra van szánva és igy az egész termés után csak a kedvezményes adótétel fizetendő; mig ha a szőlősgazda a boritaladót szemleiv alapján utólag fizeti, az emiitett utasítás 26. §-ának 14. bekezdése értelmében a kedvezményes adótétel alá eső bormennyiséget bármikor felemelheti vagy leszállíthatja, és csak arra köteles, hogy azt az adószedésre jogosítottnak a leszámolás ideje előtt bejelentse. Az 1892. évi XV. t.-cz. 3. §-ában foglalt kedvezményes adótétel a gyümölcsborra nem vonatkozik. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 55,931. sz. határozata. Magán fél, ha szemleive nincs, az ugyanazon beszedési körben vásárolt bor után italadót fizetni nem köteles, a mennyiben az adófizetés kötelezettsége ez esetben az eladót terheli. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 60,052. sz. határozata. A vadgyümölcsből nyert és házilag elhasznált gyümölcslé boritaladó alá nem tartozik. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 81,584. sz. határozata, ni. 8