Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 111 — pedig a bepinczézés napjától fogva s a leszámítás napjáig számítva, figyelemmel az időközben történt kiszállításokra is, az évenkinti 2<y0 arányában esik. E szerint például, ha a megelőző készletfelvétel (leszámolás) napjáig visszafelé számitva két hónap telt el, az esetben a szemleiv szerinti készletnek legfeljebb egy hatod százaléka számitható le elpárolgás folytán előállott fogyatékra, ha pedig a készletben oly bormennyiség is van, mely időközben pl. csak egy hó előtt lett bepinczézve, a mennyiség után annak 1/)2°/o-a lesz adómentesen leírható. Borkereskedők, italmérők és bortermelők feltétlenül jogositvák a boritaladó utólagos fizetésére ; mások azonban csak az esetben, ha az általuk behozott ital menynyisége legalább 5 hectolitert tesz. A m. kir. pénzügyminisztérium 1892. évi 35,125. sz. leirata H.-M. város törvényhatósági bizottságához: A borfogyasztási adó utólagos befizetésének igénybe vétele körül különbség teendő egyrészről a borkereskedők, fogadósok, vendéglősök, korcsmárosok, oly szőlőgazdák és oly szőlőbirtokosok között, kik bort nemcsak saját szükségletükre, hanem eladásra is szoktak termelni, és más részről a magánosok között; mert mig az első csoportban felsorolt adóköteles felek a mondott kedvezményre, tekintet nélkül az általuk termelt avagy a beszedési körzetbe behozott bor mennyiségére, a szabályszerű feltételek teljesítésének kötelezettsége mellett föltétlenül igényjogosultak, addig ez a kedvezmény magánosokra ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a beszedési körzetbe vitt italmennyiség legalább is 5 hectolitert tegyen. Ebből kifolyólag tehát az adószedésre jogosult a mondott kedvezményt azon jogczimen, hogy az általuk behozott italkészlet 5 hectolitert nem tesz ki, csakis magánosoktól vagyis olyanoktól tagadhatja meg, kik borral nem kereskednek, bort kicsiben vagy nagyban nem árusítanak el, és nem bortermelők, s csak ezektől követelheti az 5 htltren alóli készletnek azonnali megadóztatását. Az uj bérlő a bérleménybe való beléptekor az első csoportban felsorolt, és a szóban forgó kedvezménynyel biró adóköteles feleknél, az 5 hectoliteren alóli italkészlet azonnali megadozását nem követelheti: de nem követelheti azt a többször emiitett kedvezménynyel biró magános felektől sem abban az esetben, ha azok a kezeik között lévő szemleivekkel hitelesen kimutatják, hogy készletük csak időközben apadt 5 hecton aluli mennyiségre, de a behozatalkor meg volt az 5 hectl. mennyiség, s ez alapon az előbbi bérlőtől a boradó utólagos fizetésére megkapták az engedélyt. Ha a szőlősgazda egész borkészletét részben a kedvezményes, részben a rendes boritaladó-tétel mellett megadózta, a házi szükségletre szánt bormennyiséget utólagosan fel nem emelheti, s e czimen a rendes boritaladóból visszatérítést nem igényelhet. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 6772. sz. határozata: A cs—i fogyasztási és italadók megváltására alakult társulat beadványában föltett azt a kérdést illetőleg, ha vájjon az a szőlősgazda, a ki a borital-adót nem utólagosan, kéthavonkinti leszámolás alapján fizeti, hanem egész bortermését részben (a házi fogyasztásra bejelentett bormennyiség után) a kedvezményes adótétel mellett, részben a teljes árszabás szerint azonnal megadózta, a kedvezményes adótételt utólagosan igénybe veheti-e a házi fogyasztásra eredetileg bejelentett bormennyiségen felül is,— szolgáljon tudomásul, hogy miután a jelölt esetben az egész borkészlet már megadóz-