Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

mely csupán ingóságokból áll, ugy a hagyatéki tárgyalás keresztülvitele, mint a beszavatoló végzés meghozatala a gyönki kir. járásbíróság hatás körébe tartozik, mert e hagyatéki ügyben van ugyan kiskorú, jelesül: D. Ilona érdekelt de nem örökösi, hanem hagyományosi minőségben, ily esetekben pedig az 1877. évi XX. t.-cz. II. rész VI. fejezetében foglalt rendelkezések szerint a hagyománynak biztosítására irányuló leltározáson felül a hagyaték tárgyalása és átadása a gyámhatóság hatáskörébe tartozónak nem tekinthető; s mert a kiskorú hagyományos törvényes képviselője a hivatalos beavatkozást a gyönki kir. járásbíróságnál, ennek 1892. évi január hó 20-án 311. szám alatti végzéséből kitetszőleg kérelmezte, és így az 1868. évi LIV. t.-cz. 560. §-ának e) pontja alapján birói eljárásnak van helye. A fenforgó esetben tehát két különálló hagyatéki ügyről van szó és pedig olyanokról, melyeket egymással egyesíteni nem lehet azért, mert más hagyatéki bíróság hatásköréhez tartoznak; s mert különben is az a körülmény, hogy ugyanaz a személy két különböző hagyatéki ügyben van örökösi illetve hagyományosi minőségben érdekelve, nem vonhatja maga után azt, hogy a két hagyatéki ügy tárgyalása egyesittessék. Az ügy ezen állásában felhívom a közigazgatási bizottságot, hogy a fent előadottak közlése mellett utasítsa Z. város árvaszékét, hogy a néhai D. Kálmán hagyatéka tárgyalásánál felvett jegyzőkönyvben foglalt megállapodások gyámhatósági jóváhagyása tárgyában határozzon, s a beszavatoló végzésnek meghozatala végett a zentai kii', járásbíróságot keresse meg. Utasítsa továbbá Z. város árvaszékét, hogy a jelen leiratomban foglalt, a kir. igazságügyminiszter úrral egyetértőleg kifejtett okokra való hivatkozással, a néhai S. D. Auguszta hagyatéki iratainak áttétele mellett ezen hagyatéki ügy elintézése végett a gyönki kir. járásbíróságot keresse meg; amennyiben pedig a nevezett kir. járásbíróság magát újra illetéktelennek jelentené ki, erről a vonatkozó iratok csatolása mellett a közigazgatási bizottság utján hozzám azonnal jelentést tegyen. Ha a hagyatéki vagyon haszonélvezetére és kezelésére nézve, az örökhagyó özvegye, mint haszonélvező és a kiskorú örökösök között, a gyámhatósági tárgyalás rendén megegyezés nem jött létre, azon kérdésnek elbirálása, hogy a haszonélvező özvegy a hagyatéki vagyon jövedelméből a kiskorú örökösök tartására és kiképeztetésére mily összeget tartozik hordozni? nem a gyámhatóság, hanem a kir. biróság jogkörébe tartozik. A. m. kir. belügyminiszter 1886. évi 10,603. sz. határozata: A néhai dr. Sz. Alajos hagyatéka iránti örökösödési eljárás megindítása czéljából rendelt, és mult évi február hó 10-én és folytatólag m. évi márczius 10-én megtartott tárgyalás alkalmával jegyzőkönyvbe mondottak alapján az örökösödési jogczim és az örökség elfogadásának kérdésében tett nyilatkozat gyámhatósági jóváhagyását, valamint az örökhagyó özvegyének haszonélvezeti jogára, ugy az általa igényelt hitbérre és a kiskorú örökös eltartásának, illetve tartásköltségeink fedeeésére vonatkozó kijelentéseket, illetve a kiskorú tartása módozatainak megállapítása végett külön tárgyalási eljárás iránti rendelkezést tárgyazó alsóbbfoku határozatokat, úgymint a Nagy-Becskerek városi árvaszéknek végzését és a közig, bizottság kebeléből gyámügyekben felebbezések tárgyalására alakított küldöttségnek határozatát, az örökhagyó özvegye részéről közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, azokat feloldandóknak és elrendelendőnek találtam, hogy az