Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

ban forgó esetben az 1886. évi VII. t.-cz. 30. §-a második bekezdésében foglalt s hagyatéknak közjegyző által leendő tárgyalásától eltérést megen­gedő kivételek fenn nem forognak. Mert az 1877. évi XX. t.-cz. 171. s 246. S-ai alapján a hagyaték tárgyalásával községi elöljáróság csak akkor bizható meg, midőn csupán leszármazó kiskorú, vagy nagykorú, de gyámhatóság alatti törvényes örökösök vagy ilyenek és nagykorú törvényes örököstársak és csekély vagy csak annyi vagyon marad, melynek jövedelme nem több, mint a mennyi a kiskorúak eltartására okvetlen szükséges. A jelen esetben azonban az örökösökül jelentkezők, az örökhagyónak nem leszármazol Meg­semmisítendő volt a tárgyalás, eltekintve az árvaszék azon alaptévedésétől, hogy a hagyatékot egyik tagja által tárgyaltatta, még azon okból is, mert a feleket hagyatéki tárgyalásra idéző 336. sz. végzés azon intézkedése, hogy a mennyiben a tárgyaláson meg nem jelennének, a közgyám által fognak képviseltetni, törvényes alappal nem bir, miután a 336/886. sz. végzésben a fél csak személyes vágy szabályszerű meghatalmazással ellátott képviselő általi megjelenésre lett volna kötelezhető. A hagyatéki kimutatás mellékleteinek elkészitése nem tartozik azon munká­latok közé, melyeket mint a tárgyalás- és leltározással szorosan összefüggő cselekmé­nyeket a közjegyző dij nélkül teljesíteni tartoznék. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 6191. sz. határozata: A néhai N. Bálintné, szül. 0. Julianna hagyatékának tárgyalásával megbízott Sz. Gyula kir. közjegyző dijai tárgyában a közigazgatási bizottság gyámügyi íölebbviteli küldöttsége által másodfokon hozott határozatot az ez ellen Sz. Gyula részéről közbetett felebbezés folytán vizsgálat alá vévén, következőleg határoztam: Az idézett másodfokú határozatot, melylyel a városi árvaszék határozata nem felebbezett részeinek érintetlenül hagyása mellett megfelebbezett azon részében, melylyel a közjegyző által másolási és hitelesítési dijak czimen felszámított 60 kr. és 1 frt 30 krnak megálla­pítását mellőzte, megváltoztatom és a nevezett közjegyző által másolás és hitelesítés czimén igénybe vett dijakat, azonban mégis a másolási dijat 50 krra. a hitelesítési dijat 1 frt 15 krra mérsékelve megállapítom. Indokok: A kir. közjegyző által a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvnek a hagyatéki kimutatás mellékletéül elkészített másolatáért, valamint ezen jegyzőkönyv s a hagyatéki leltár másolatának hitelesítéséért felszámított dijak megállapí­tását az árvaszék azon indokolással mellőzte, hogy az 1886. évi VII. t.-cz. 33. §-ának hatodik bekezdése értelmében a hagyatéki kimutatás és mellék­leteinek elkészítéséért díjazás nem jár. Tekintve azonban, hogy az idézett törvényczikknek a gyámhatóságok ügykörét érintő némely rendelkezései egyöntetű alkalmazása iránt 1889. évi márczius hó 6-án 15.595. sz. alatt kibocsátott belügyminiszteri körrendelet III. rész 5. a) pontja értelmében a hagyatéki kimutatás mellékleteinek elkészitése nem tartozik azon munkálatok közé, melyeket mint a tárgyalás- és leltározással szorosan összefüggő cse­lekményeket a közjegyző dij nélkül teljesíteni tartoznék, a kir. közjegyző által másolás és hitelesítés czimén felszámított dijakat, és pedig a két oldalra terjedő, az első oldalon számadást tartalmazó, a második oldalon pedig 25 sornál többre terjedő hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv másolásáért az 1880. évi LI. t.-cz. 16. §-a alapján 40 krban, a hagyatéktárgyalási jegyző­könyv s a három oldalra terjedő rovatos leltár hitelesítéséért ugyanazon t.-cz. 11. §-ának b) pontja alapján 1 frt 15 krban megállapítani kellett.

Next

/
Thumbnails
Contents