Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 69 — örökhagyó végrendelete alapján a kiskorúak érdekében atyjuk, mint végrendeleti örökös ellen pert inditani vagy azt mellőzni saját egyéni elhatározásától függ, s hogy a per megindításából vagy meg ' nem inditásából származható károkért az anyagi felelősség egyedül őt terhelendi; továbbá, melylyel kimondatott az, hogy ezen gondnokot a per megindítására vagy a már megindított per abbanhagyására kötelezni az árvaszéknek sem jogában, sem kötelességében nem álland; s végül kimondatott, hogy a további gyámhatósági eljárás az esetleg hozandó bírói ítélettől tétetik függővé: az elsőfokú határozattal együtt feloldom s rendelem, hogy az árvaszék részéről ezen hagyatéki ügyben hivatalból való minden további intézkedés beszüntettessék. Indokok: Az alsófoku határozatok feloldása mellett a gyámhatósági eljárás beszüntetése elrendelendő volt azon okból, mert a jelen hagyatéki ügyben az 1877. évi XX. t.-cz. 243. §-ában megjelölt, az örökösödési eljárásnak a gyámhatóság által való megindítása alapjául szolgáló feltételek fönn nem forognak; mert továbbá gróf E. Imre kiskorú gyermekeit a végrendelet szerint illető hagyomány iránt az ügyiratokból kitetszőleg intézkedés tétetett és e részben az 1877. évi XX. t.-cz. 256. §-án alapuló további rendelkezésre szükség nincsen. Midőn az örökség tárgyát ingatlanok vagy telekkönyvileg bejegyzett jogok is képezik, ugy az ingatlanok mint az ingóságok átadása a kir. biróságok hatáskörébe tartozik A m. kir. minisztertanács 1386. évi decz. 15-én hozott határozata. (Közölve az I. kötet 149. lapján.) Az árvaszék mint hagyatéki hatóság illetékességét nem a gyámhatósági illetékesség szabályai, hanem a polgári perrendtartás rendelkezései határozzák meg. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 103,706. sz. határozata: Özv. P. Viktorné, szül. K. Antónia mint kiskorú gyermekei t. és t. gyámja által a T.-ban 1874. évi márczius 23-án elhalt P. Lajos hagyatéka iránti örökösödési eljárás megindítása iránt fölterjesztett kérelem tárgyában, a vármegyei árvaszék és a közig, bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttsége által hozott határozatot, özv. P. Viktorné és özv. K. Gusztávné, szül. P. Eszter által közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, következőleg határoztam: Az idézett határozatokat feloldom és a vármegyei árvaszéket, illetékességének ez ügyben megállapítása mellett utasítom, hogy néhai P. Lajos hagyatékára nézve, a mennyiben hagyatéki vagyon létezik, az örökösödési eljárásnak az 1877. évi XX. t.-cz.- II. része VI. fejezetében foglalt rendelkezések értelmében való megindítása iránt intézkedjék. Indokok; Az özvegy P. Viktorné által a vármegyei árvaszékhez előterjesztett fentebbi kérelem teljesítése a felebbezés tárgyává tett határozatok szerint azért tagadtatott meg, mivel a gyámhatósági illetékesség az 1877. évi XX. t.-cz. 198. §-a értelmében a községi illetőség után állapítandó meg, a jelen ügyben érdekelt kiskorúak azonban T. városban illetőséggel nem bírván: a vármegyei árvaszék illetékessége sem volt megállapítható. Tekintve, hogy az 1877. évi XX. t.-cz. 198. §-a szerint az árvaszék a kiskorúak vagy gondnokoltak feletti gyámhatósági illetékessége megállapításáról rendelkezik, hagyatékok tárgyalására való illetékessége azonban nem az idézett szakasz rendelkezése, hanem az 1868. évi LIV. t.-cz. 562., illetve 37. §-a értelmében állapítandó meg, a mely szaka-