Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 694 Ha a községi vadászterület iránt hozott községi határozat felfolyamodással megtámadtatott, a felfolyamodás joghatályu elintézése előtt, a vadászterület bérlője jogtalan vadászat czfmén mások ellen panaszt nem emelhet. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 176. sz. határozata. A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával N. N. gyógyszerész a haszonbérlő engedélye nélkül való vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében még 2 napi elzárásban, továbbá 4 frt 50 kr. kártérítésben, 1 frt eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által Írásban beadott felebbezés folytán felülvizsgáltatván: az egész eljárással együtt megsemmisítem; mert a panaszlott által az N. községi vadászterület iogtalan bérbeadása iránt a járás főszolgabírói hivatalához beadott panasz az N. N. által beadott feljelentéssel együtt nyert elintézést, holott a vadászati kihágás csupán akkor lett volna szabályszerűen letárgyalható, ha a vadászterület bérbeadása iránt kötött szerződés érvényességére nézve emelt panasz előzőleg érdemileg megoldást nyer. A 200 holdnál kisebb olyan vadászterületek, melyek három aldalról önálló vadászterületet képező erdőségek által környeztetnek, ezen önálló vadászterület tulajdonosának kötelezőleg bérbeadandók, de ha a szóban levő nagyobb vadászterület, habár a körbeszögelt kisebb vadászterületet három oldalról környezi is, de nem mindenütt erdőségből áll: akkor a kötelező bérbeadás nem rendelhető el. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 61,309. sz. határozata: Ama határozatot, mely szerint a P. D. község határához tartozó, de az I. községi volt úrbéresek tulajdonát képező 83 hold és 1250 •öl erdőségnek, mint vadászterületnek, a tulajdonosok által gróf P. részére szabad kézből lett bérbeadásától a jóváhagyás megtagadtatván, a szóban levő vadászterülettel együttesen eszközlendő bérbeadása rendeltetett el, az az ellen gróf P. szomolányi lakos által közbevetett felfolyamodás folytán felülvizsgálván : azt a felfolyamodás elutasítása mellett különösen azon indokból találtam helybenhagyandónak, mert a szóban levő 83 hold és 1250 001 terület a vármegye alispánjának, illetőleg a szempczi járási főszolgabírónak nyilatkozata szerint nem környeztetvén három oldalról erdőterület által, hanem egy oldalra gróf P.-féle rétek, másik oldalt a felső-diósi gazdák földjei által határoltatván, nem sorolható azon területek közé, melyeknek a szomszédos vadászterület tulajdonosa részére való kötelező bérbeadását az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-ának negyedik kikezdésével elrendeli. A már megkötött vadász-bérleti szerződés alapján, a vadászati jogot minden ellenszolgáltatás nélkül gyakorló vadászati jogbérlő, a szerződés mc gerősitéséig még nem tekinthető jogosult vadászati jogtulajdonosnak s magán panaszvád emelésére sem jogosult. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 460. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a cs—i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával, E. M.. M. K. és W. K. 1—i lakosok, ebeiknek idegen vadászterületre vitele miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 32. §-a alapján 5—5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés eseté-