Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 681 — Tilos legeitetetés gyakorlásáért az erdőtörvény 53. §-a alapján a pénzbírság kiszabható. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1892. évi 8394. sz. határozata: A miniszter jóváhagyja az erdészeti bizottságnak azon határozatát, melylyel az a m—i volt úrbéresek, az 1879. évi XXXI. t.-cz. 52. §-a alapján, 500 frt pénzbirságban marasztaltattak el s az eljárási költségek megfizetésére köteleztettek azért, mivel nevezett volt úrbéresek, a gazd. terv rendelkezései ellenére erdejükben, melynek területén a legeltetés, mint az erdőfenntartásra káros használat föltétlenül tiltva volt, a tilos legeltetést, mely miatt most már harmadszor büntettetnek, korlátlanul gyakorolták, és mivel az úrbéreseknek a törvényes intézkedések elleni makacs ellenszegülése félreismerhetlen. A erdőrendészeti ügyekben hozott határozatok az erdőbirtokosoknak és nem a vállalkozóknak adandók ki. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1882. évi 49,435. sz. határozata: Előterjesztésére értesitem a közig, bizottságot, hogy az erdőrendészeti ügyekben hozandó határozatok mindenkor és feltétlenül az illétékes közigazgatási hatóságok utján az erdők birtokosainak adandók ki, s azoknak pontos betartásáért az erdőbirtokosok teendők felelőssé. Midőn tehát az ottani erdészeti bizottság azon határozatát, melylyel a Cs. nevü erdő üzemtervének elkészítésére s az erdő törvényszerű kihasználására, nem az erdőbirtokosait, hanem első sorban G. K. és társai vállalkozókat szólította fel, alaki tekintetekből ezennel hatályon kivül helyezem. Egyidejűleg utasítom a (czimet), hogy azon esetben, ha a kérdésben levő erdőben az erdő állagának megtámadtatásával egybekötött gazdálkodás folytattatik, ezen gazdálkodásnak beszüntetése iránt haladék nélkül intézkedjék, s a kir. erdőfelügyelő által ez ügyben teendő javaslatra vonatkozó határozatának meghozatalánál szintén legyen figyelemmel arra, hogy a határozat az erdőbirtokosoknak adatván ki, az erdők törvényszerű kezelésének elmulasztásáért nem a vállalkozók, hanem az erdőbirtokosok tétessenek felelőssé. Idegenek által elkövetett irtás nem erdőrendészeti áthágás, hanem erdei kihágási uton bírálandó el, az irtások megakadályozásáról azonban az erdőbirtokos tartozik gondoskodni. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1883. évi 35,944. sz. határozata: Erdészeti bizottságának határozatát, melylyel A. L. és társait az erdőrendészeti áthágás vétsége alól felmentette, ezennel jóváhagyom s felhatalmazom (a czimet), hogy az ezen határozat ellen a h—i városi biró által benyújtott felebbezést tagadó értelemben és oly hozzáadással intézze el, hogy a város azon esetben, ha az A. L. és társai által foganatosított erdőirtás a város tulajdonát képező erdőkben foganatosíttatott, a nevezett kártevők ellen az erdei kihágás iránti eljárást annyival inkább indítsa meg, s az erdei kihágási eseteket az illetékes erdei kihágási bíróságnak annyival inkább jelentse fel, minthogy az 1879. évi XXXI. t.-cz. 55. §-a értelmében az illető erdőbirtokos tartozik gondoskodni arról, hogy az erdő a kellő védelemben részesülvén, az erdőállagának megtámadtatásával egybekötött tiltott cselekmények, más idegenekkel szemben is lehetőleg megakadályoztassanak.