Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 678 — erdőtörvény életbe lépése alkalmával fennállott erdőállagot meg nem változtathatja, s illetve, miután az erdőtörvényben foglalt rendelkezések kijátszásával egybekötött átiratások meg nem engedhetők és erdőfelügyeleti szempontból jóvá nem hagyhatók, ez esetben pedig beigazolva lett az, hogy az erdő, melyre a község az üzemtervet az átiratásra való hivatkozással, beterjeszteni elmulasztotta, az adókataszter által a legelők közé, az erdőtörvény életbe lépése után és erdőfelügyeleti engedély nélkül Íratott át. Csemetekert gondozásának elhanyagolása erdőrendészeti áthágást képez. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1893. évi 13,877. sz. határozata: Erdészeti bizottságának azon határozatát, melylyel a 1—i közbirtokosságot a csemetekert gondozásának elhanyagolásáért az 1879. évi XXXI. t.-cz. 53. §-a alapján 25 frt pénzbüntetésben és az eljárási költségek megfizetésében marasztalta el, a közbirtokosság részéről benyújtott felebbezés következtében felülvizsgálván, azt, miután beigazoltatott, hogy a közbirtokosság, az üzemtervi rendelkezésekből eredőleg telepitett csemetekertet, a megkívánt felügyelet és ápolás elmulasztásával megfelelően nem gondozta, a legelőmarhák ellen be nem kerítette, s ennélfogva a csemetekertben eredmény nem éretett el, ezennel jóváhagyom s felhatalmazom a közig, bizottságot hogy a felebbezést tagadó értelemben elintézvén, a pénzbüntetés sürgős behajtása iránt intézkedjék. Usztatási engedély oly vizekre is szükséges, melyek az erdőbirtok kiegészitő részét képezik, s folyásukban csupán az erdőbirtokos tulajdonát tevő területeket érintik és az erdőbirtokos ily vizekre usztatási engedélyt másnak nem adhat. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1892. évi 23,942 sz. határozata: Előterjesztésére, erdészeti bizottságának azon határozatát, melylyel a J. patakon engedély nélkül gyakorolt usztatás miatt felelősségre vont feleket, az erdőrendészeti áthágás elkövetésének vádja alól felmentette, ezennel hatályon kívül helyezem s tekintettel azon körülményre, hogy B. erdőbirtokos akkor, midőn P. A.-t az erdőrendészeti áthágás cselekményét képező fausztatás gyakorlására irásbelileg felhatalmazta, az ezzel járó törvényes felelősséget is magára vállalta, B. erdőbirtokost, az 1879. évi XXXI. t.-cz. 206. §-a alapján 100 frt pénzbüntetésben, és ugyanezen törvény 56. §-a .alapján a felmerült eljárási költség megfizetésére kötelezem. Magán birtokot képező homoki erdők irtása, ha az erdő talaja szőlő mivelésre állandóan alkalmas, erdőrendészeti áthágást nem képez. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1894. évi 75.450. sz. határozata: Erdészeti bizottságának azon határozatát, melylyel L. S. j—i lakost és erdőbirtokost, azért, mivel futóhomokon álló erdejéből 3108/... k. holdat szőlömivelés czéljából kiirtott, az 1879. évi XXXI. t.-cz. 47. §-ára való hivatkozással 307 frt pénzbüntetésben és az eljárási költségek megfizetésében marasztalta el, az elmarasztalt részéről benyújtott felebbezés következtében felülvizsgálván, azt, miután a kiirtott erdő talaja szőlőmivelésre állandóan .alkalmas, a magán birtokot képező homoki erdők irtása pedig csak azon