Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 658 felelősség, a ki a marhák őrizetéről való köteles gondoskodást elmulasztotta ; minthogy tehát a jelen esetben az, hogy a vádbeli mezőrendőri kihágás kit terhel, kellően ki nem fejtetett az eddigiekkel: a jelen másodfokú Ítélet az elsőfokú Ítélettel együtt feloldatik, s a fentiek figyelembe vételével uj szabályszerű tárgyalás és a kifejlendőknek megfelelő uj első fokú intézkedés rendeltetik el. Ha valaki a végrehajtásilag határjelzőikül levert czölöpöket azon czélzattal semmisiti meg, hogy az azon határon tul eső idegen földterületet a saját földjéhez elfoglalja, a btkv 407. §-ában meghatározott határjelhamisitás vétségét követi el. A m. kir. Curia 1891. évi 28,816. sz. határozata: A veszprémi kir. törvényszék B. G. földmivest a btkv 407. §-ába ütköző határjelhamisitás vétsége és az ezzel eszmei bűnhalmazatban levő és a btkv 421. §-ába ütköző idegen ingatlan jogtalan elsajátitása vétségében, B. J. 19 éves, apai hatalom alatt álló takácsi lakost, a btkv 407. §-ába ütköző határjelhamisitás vétségében vétkeseknek mondta ki s B. G.-t nyolcz napi fogházra, B. J.-t pedig a btkv 92. §-a alkalmazásával öt forint pénzbüntetésre Ítélte. Mert: végrehajtási jegyzőkönyvvel, tehát közokirattal van igazolva, hogy azon perből kifolyólag, melyben bizonyos földbirtok tulajdonjoga id. B. G. ellenében B. D. javára lett odaitélve, 1888. évi április hó 26-án a nyertes fél javára birtokba bevezetés történt, mely alkalommal a birói kiküldött a földbirtokot a helyszínén kijelölte s határait jelző czölöpök hivatalos leverése által nyilvánossá tette. Ennek daczára id. B. G. és fia B. J. ezen jelzőczölöpöket a földből kiverték, kihúzkodták és eltüntették. A budapesti kir. Ítélőtábla és fenti számú határozatával a Curia az első bíróság határozatát helyben hagyta. A birtok vagy jogháboritás által szenvedett magánjogi sérelem, ha azt valamely község, mint erkölcsi testület képviseletére jogosult egyén követi is el, a birói hatáskörbe tartozik. A m. kir. Curia 1891. évi 7102. sz. határozata: A másodbiróság végzése megváltoztattatik, a kereset tárgya feletti rendelkezés a birói hatáskörbe tartozónak mondatik ki, s a másodbiróság a pernek érdemben megbirálása végett további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: A birtok- vagy jogháboritás által szenvedett magánjogi sérelmeknek orvoslása, a háboritás akár egyesek, akár községek mint erkölcsi testületek, s ezeknek képviseletére jogosult egyén vagy testület határozata alapján követtetik is el, tehát ugy egyesekkel, mint községekkel szemben a birói hatáskörbe tartozik. Ha ugy állana is tehát a dolog, hogy felperes juhai a képviselőtestületnek a község képviseletében tett intézkedése alapján tiltattak el a közlegelőről, az ez által szenvedett jogsérelem orvoslására a birói segély megtagadható nem lenne. A jelen esetben azonban a községi képviselőtestület azon határozat hozatalánál, melynek alapján felperes juhainak a közlegelőn legeltetése állítólag megtiltatott, nem mint közigazgatási hatóság, hanem mint a közlegelő miként használata felett intézkedő testület, vagyis, mint a volt úrbéresek és zsellérek megbízottja járt, és minthogy az intézkedési jog a községi képviselőtestület hatáskörébe törvény szerint nem tartozik, járhatott el; ennélfogva annak a kérdésnek eldöntése, hogy a volt