Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 623 — korú tanoncz anyja, tandíj fejében 38 frt megfizetésére Ítéltetett, s az iratok a büntető bíróságnak átadatni rendeltettek, M. P. által szóval bejelentett, Sch. M. részéről pedig irásilag indokolt felebbezés folytán felülvizsgálat alá vettem s ennek eredményeként az emiitett határozatokat, valamint az ezeket megelőzött eljárást ezennel megsemmisítem. Habár az ipartörvény 176. §-a szerint a munka- vagy tanviszony megszüntetésére vonatkozó keresetek az elsőfokú iparhatóság által minden felebbezés kizárásával döntendők el, mégis a szóban forgó határozatok megsemmisitését az alábbi indokokból annál is inkább ki kellett mondanom, mert a fölülvizsgálati jog természetes folyománya, hogy a felettes hatóság az alsóbbfoku hatóságok oly határozatait hivatalból megsemmisíthesse, melyek törvényellenes alapon, tehát alakilag helytelen eljárás utján keletkeztek. A szóban forgó esetben ugyanis alperesi minőségben a kiskorú tanoncz anyja, mint természetes a törvényes gyám lett a tárgyalásra idézve, holott az iratok tanúsága szerint gyámság esete egyátalán fenn sem forog, mert a tanoncznak atyja nemcsak életében, de atyai jogának élvezetében is van. Miután pedig ekként az atya tekinthető a kiskorú tanoncz törvényes képviselőjének, s a törvényes képviselőnek mellőzése az ipartörvény 176. §-a alapján megejtett eljárásoknál is oly oknak tekintendő, mely az eljárást semmivé teszi, ennélfogva a hozott határozatokat, valamint a megelőzött egész eljárást megsemmisiteni kellett. Az előadottak alapján nem volt figyelembe vehető a másodfokú iparhatóság határozatában felhozott azon indok, hogy az atya perbeidézése azért mellőzhető, mert a tanoncz-szerződést az anya kötötte meg. Az iparhatóság hibázott akkor is, midőn a tanoncz-szerződés megkötéséhez az atya jelenlétét meg nem kívánta. Egy további megsemmisítési okot képez az elsőfokú iparhatóság azon eljárása, hogy a panaszos, kérelmén tul terjeszkedett, mert a panaszos panaszában tandijat nem is követelt, hanem az ipartÖrvénv 71. §-a alapján a tanonczviszony megszüntetésének kimondására hívta fel az iparhatóság közbenjárását, ezen kérését azzal indokolván, hogy a tanoncz által állítólag lopások követtettek el s hogy ezen lopások folytán a panaszos állítólag 150 frt kárt szenvedett. Az iparhatóság tehát jogkörén tul terjeszkedett, midőn a tanoncz anyját a panaszos által keresetbe sem vett tandíj megfizetésében marasztalta. A másodfokú iparhatóság által hozott határozat pedig különösen megsemmisítendő volt azon okból, mert az ipartörvény 176. §-ának határozott rendelkezése daczára az ügynek érdemi fölülvizsgálatába bocsátkozott. Az iparhatósági megbízott hivatalos eljárása alkalmával hatósági közegnek és eljárása hatósági eljárásnak tekintendő. A m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter 1885. évi 69,966. sz. határozata: A gy—i iparhatósági megbízottak mult évi augusztus 20-án tartott üléséről felvett, s a vármegye közönsége által ugyanazon évi október 24-én 9468. sz. a. kelt jelentéssel felterjesztett jegyzőkönyv utolsó tételét illetőleg, a magyar kir. igazságügyminiszter ufral egyetértőleg további intézkedés végett értesítem a vármegye közönségét, hogy, miután az 1884. évi XVII. t.-cz. 168. §-a az iparhatósági megbízottak feladatát részletesen körülírja, és ugy ezen, valamint a 173. §-ban az iparhatósági megbízottak hatásköre tüzetesen meghatározva van, azon megbízott, a ki az iparhatóság (esetleg testület) lajstromait ellenőrzi, vagy a tanoncziskolákat látogatja, vagy a műhelyeket, gyárakat megvizsgálja, hivatalos eljárása alkalmával hatósági