Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)
kötelezettségének végleg eleget tett. Indokok : Ha az ily kiskorában szüleivel kivándorolt egyén magyar állampolgársága, szüleinek 10 évi távolléte által szintén elveszettnek jelentetvén ki: ez által a véderő érdekei károsittatnának, s megkönnyítetnék a védkötelezettség alóli kibúvás, sőt ezen elv általános alkalmazása által mintegy elismertetnék az, hogy a védkötelezettség megszüntetésére elégséges a huzamos ideig tartó s annak teljesítésétől való következetes vonakodás. Ez pedig különösen az ország azon részeiben, a melyekben a védkötelezettség alóli kivonás, eltávozás utján tömegesen fordul elő — alkalmas eszközül fogna felhasználtatni a védkötelezettség kijátszására, A hadmentességi dijalapból folyósítandó személyes pótlék folyósításának időpontja* A m. kir. honvédelmi miniszter 1892. évi 16694. sz. határozata: A hadmentességi dijalapból folyósítandó személyes pótlék azon esetben, ha a nyugállományba helyezett tiszt a felülvizsgálat alkalmával, vagy a nyugállományba helyezés után egy hónap alatt kéri a pótlékot: a nyugállományba helyezés napjától, — különben pedig a személyes pótlékot engedélyező legfelsőbb elhatározás napját követő hó 1-étől folyósítandó. A népfelkelési lajstromba való felvétel a külföldön tartózkodó magyar állampolgár távollétének folytonosságában megszakítást idéz elő. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 10,340. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 29. lapján.) Külföldön tartózkodó magyar állampo'gár távollétének folytonosságában a hadmentességi dij lerovása, az állampolgárság elvesztése szempontjából megszakítást idéz elő. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 92,429. sz. határozata. (Közölve az I, kötet 26. lapján.) A volt cs. kir. csendőrtisztek özvegyeinek nyugdija a hadmentességi dij alap terhére esik. A m. kir. honvédelmi miniszternek 1893. évi 2709. sz. alatt a m. kir pénzügyminiszterhez intézett átirata: Az abszolút korszak végén, illetőleg az alkotmány helyreállításakor (1867-ben) nyugállományba helyezett volt es. kir. csendőrségi tisztek özvegyeinek nyugdija a hadmentességi dijalap terhére utalványozandó, mert a volt cs. kir. csendőrök közös hadseregbeli katonáknak tekintendők. Indokok. Az 1887. XX. t.-cz. 36. §-a határozottan rendeli: hogy a katonai özvegyeknek stb. nemcsak a közös pénzügyminiszter javadalmazásából fizetett ellátási illetményei és kegydijai, hanem az ezen törvény életbelépte után, de a régi szabályok alapján kiszabandó ellátási illetmények és kegydijak is a hadmentességi dijalapot terhelik. Az 1891. X. t.-cz. épily határozottan rendeli, hogy az ezen törvény alapján megállapított tiszti özvegyi nyugdijak-