Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

éves korában — soroztatik be; vagy a ki községi illetőségi ügyének tárgyalása miatt az állítási lajstromokba csak elkésve vétetik föl és ezen, vagy más, nem tőle függő okból soha elő nem állíttatott, daczára annak, hogy idejében jelentkezett, az ilyeneknek besorozása érvényben marad ugyan, de a besorozott oly elbánás alá esik, mintha a maga idejében soroztatok volna be s ehez képest esetleg azonnal a 8 heti katonai kiképzés után is, a tartalékba helyezendő, esetleg végképen el is bocsátandó. Indoka ennek az: hogy az ily későbben besorozottakra, önhibájuk nélkül, a hatóságok mulasztása folytán háramló hátrányok, legalább a szolgálati idő tekintetében kiegyenlíthetők legyenek. Ha a törvényellenes besorozás már az illető állitásköteles korában derül ki, kívánatra a törvényellenes besorozás a tényleges szolgálatban eltöltött idő beszámitásával érvényben hagyható. A. m. kir. honvédelmi miniszter 1891. évi öí-80. sz. határozata : A ki törvényellenesen besoroztatik, azonban azon évben, a mikor besoroztatásának törvényellenessége kiderül, — már állitásköteles korban áll; — továbbá az is, a kinek törvényellenes besoroztatása még az állitásköteles kor elérése előtt, de 17-ik életévének betöltése után derül ki, — a mennyiben ő és szülői kívánják, hogy katonai szolgálatát folytassa : az ilyeneknél a törvényellenes besorozás oka megszűntnek tekintendő s ennélfogva besorozásuk meg nem semmisittetik, hanem a, tényleges szolgálatban eltöltött idő beszámitásával érvényben hagyatik. Indok: Az oly egyénre, a kinek téves besoroztatása akkor derül már ki, midőn állitásköteles korban áll, csak hátrányos volna, ha a már megkezdett tényleges szolgálat megszakításával elbocsáttatnék s néhány hónap múlva ismét besoroztatoék.