Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

felügyelők számára kibocsátott miniszteri utasítás 53. és 54. §§-ban foglaltakhoz képest iskolaszék alakításának szüksége már azért sem forog fenn, mivel az iskolát fentartó társulat az intézet anyagi és szellemi ügyeit a tanfelügyelő ellenőrködése mellett még községi iskolaszék fennállása esetében is minden idegen befolyástól menten kezelhetné, a törvény és miniszteri utasítások értelmében a községi iskolaszéknek hatásköre a magániskolákra vonatkozólag ugy sem terjedvén tovább, mint hogy az évi zárvizsgálatokon megjelenhet, illetőleg azokon magát képviseltetheti. Magántársulatok, melyek egyesek önkéntes egyesülése által jönnek létre, a hitielekezetek jogait és kötelességeit nem gyakorolhatják s igy hitfelekezeti jellegű iskolákat fel nem állithatnak. A m. kir. vallás- és közoktatási miniszter 1890. évi 30,819. sz. határozata : Hitfelekezeti jelleggel azon népoktatási tanintézetek bírhatnak, melyeket az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 11. §-a értelmében maga a hitfelekezet állit fel s a melyek azután az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 9. §-a értelmében a hitközség s illetőleg a felekezeti iskolaszék alatt állanak. Az ily iskolák kellékeit az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. III. fejezetében foglaltak állapítják meg. A hitfekezeti iskolával szemben az illető felekezet összes tagjai kötelezve vannak. Magántársulatok, melyek egyesek önkéntes egyesülése által jönnek létre, a hitfelekezetek jogait és kötelezettségeit nem gyakorolhatják s a társulatok által állított iskoláknak az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. IV. fejezete szerint egészen más feltételekkel kell birni, mint a hitfelekezeti iskoláknak. Az utóbb említett törvény IV. fejezete nem ad jogot a társulatoknak arra, hogy iskoláiknak hitfelekezeti jelleget feltüntető czimet adhassanak s az ily <izim megengedése csak káros hatású lenne s a hitfelekezeti iskolát megillető jogok bitorlására vezethetne, amely iskolák fölött pedig az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 15. §-a és az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 6. §-nak 4. pontja értelmében sokkal kevesebb felügyeleti jog illeti meg a közigazgatási hatóságokat, mint a mily rendelkezési joggal az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 22. §-a és az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 6. §-nak 8. pontja értelmében a társulatok által állított iskolák fölött birnak. Magániskola fentartási jog más egyénre át nem ruházható. A m kir. vallás- és közokt. miniszter 1892. évi 46,805. sz. határozata: H. A.-nak egy magán elemi és felső leánynépiskola fentartására megadott engedély a nevezett egyén halálával megszűnvén, G. K. okleveles népiskolai tanító és özv. Cz. Lajosné magán polgári leányiskola-tulajdonos aziránt beadott folyamodványai, miszerint a H. által birt iskolafentartási engedély egyikökre átruháztassék, ily értelemben nem tárgyalhatók. Figyelemmel azonban a közigazgatási bizottságnak szóban forgó ügyben hozott határozatára, •egy magán polgári leányiskolának G. bányán való fentartására 1890. évben adott engedély megszüntetése mellett, özv. Cz. Lajosné szül. W. Amáliának •ezennel engedélyt adok egy magán elemi és felső leányiskolának P. városban való fentartására. A nevezett köteles iskolájában az állami elemi népiskolák és a felső népiskolák számára fennálló tanterveket és utasításokat követni, s intézetében kellően, még pedig a íelső népiskolai osztályokban felső népés polgári iskolákra, avagy középiskolákra képesített tanerőket alkalmazni.