Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 478 — a községi iskolaszék tagjai három évre választatnak, s a községek számára mult évi szeptember hó 2-án kibocsátott miniszteri utasítás 13. §-a a) pontjának értelmében a megválasztott iskolaszéki tagok száma a három évi mandátum letelte előtt csakis ujabb népiskolák felállítása esetében szaporítható, mely körülmény H. községben nem fordul elő. A ki az iskolaszéki tagok által leteendő esküt letenni vonakodik, iskolaszéki tag nem maradhat. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1885. évi 5235. sz. határozata: A tanfelügyelő ur jelentésére további eljárás végett értesítem, hogy a községi iskolaszéknek a község által választott azon tagja, aki a polgári községi iskolaszékek számára 1876. évi szeptember hó 2-án 20,311. sz. a. kelt rendelettel kiadott utasítás 3. §-ában megszabott határidőben a polgári községek számára az idézett rendelettel kiadott utasítás 13. §-ának a) pontjában megállapított esküt letenni vonakodik, iskolaszéki tagnak lenni megszűnik. A községi iskolaszék tagjai ellen inditandó fegyelmi eljárásnál az 1886. évi XXII. t.-cz. rendelkezései irányadók. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1889. évi 16,286. sz. határozata: B. község iskolaszékének alelnökét, az iskolaügyek elhanyagolása miatt a vármegye főispánja az 1886. évi XXII. t.-cz. 93. §-a alkalmazásával iskolaszéki tagságától felfüggesztette és ellene a fegyelmi eljárást elrendelte. Ennek következtében a városi polgármester fegyelmileg dorgálásra Ítélte. Ez ellen az elmarasztalt felebbezést nyújtott be a vallás- és közoktatási miniszternek. A miniszter határozatában felebbezésével elutasította, mert az iskolaszéki tagok elleni fegyelmi eljárásnál az 1886. évi XXII. t.-cz. rendelkezései lévén irányadók, ezen törvény 97. §-a szerint a dorgálást kimondó fegyelmi határozat ellen, az elmarasztaltnak további felebbezési joga nincsen. Községi iskolaszék tagjai fegyelmi eljárás alá vonhatók. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1887. évi 14,642. sz. határozata: Hozzám felterjesztett jelentése folytán tudomás és további eljárás végett értesítem méltóságos főispán urat, hogy az 1876. évi XXVIII. t.-czikk határozmányai folytán, a közigazgatási bizottságok és a megyei tanfelügyelő hatósága alatt álló polgári községi iskolaszékek az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 9. §-a értelmében a községek képviselőtestületei által választatván, mint ilyenek, iskolai ügyekben a községi elöljáróságok képviselőiként tekintendők s irányukban fegyelmi eljárás szempontjából a közigazgatási bizottságok számára 1876. évi szeptember hó 2-án kibocsátott miniszteri utasítás 22. §-ának 2. pontja alkalmazandó. Ezen fegyelmi szabályzat érvénye nemcsak a választott, hanem az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 9. §-a értelmében hivatalos állásuk alapján községi iskolaszéki tagokul meghívandó egyénekre is kiterjed, mert a választott és hivatalból községi iskolaszéki tagokat egyenlő jog és kötelesség illetvén meg, szükségkép következik, mikép a jogaik és kötelességeik szabályszerű gyakorlására, illetőleg pontos teljesítésére irányuló fegyelmi