Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

467 — iskolává átalakittassék. Az iskola jellegváltozása folytán a b—i róm. kathhitközség köteles, az iskola törvényszerű állapotban való további fentartásáról az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 11. §-ban megjelölt forrás igénybevételével gondoskodni; továbbá a közgyűléséből kelt és Méltóságod által jóváhagyott kötelező nyilatkozatához képest tartozik a nevezett községi iskolánál alkalmazásban lévő tanitókat eddigi teljes illetményeikkel, a hitfelekezeti iskolához átvenni és a községbeli összes tanköteleseket, vallásfelekezeti különbség nélkül, a népoktatási törvény 45. §-ának rendelkezéséhez képest iskolájába befogadni. B. polgári község pedig tartozik a községi iskola építésére, az 1871. évi 4028. sz. a. kelt rendelettel engedélyezett 2000 frt államsegélyt, az ezen minisztérium irattárában kezelt kötelező nyilatkozata értelmében, az állampénztárnak visszatéríteni, nemkülönben visszafizetni az iskolaépitkezés ezéljára az állampénztárból felvett s ennek javára zálogjogilag biztositott 6000 forint kamatnélküli kölcsönből még törlesztetten 2400 frtnyi összeget A mi továbbá az iskola átalakításával összefüggő vagyoni kérdéseket illeti: B. község képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint a községi iskola épületét, az iskola vagyonához tartozó fekvőségeket és tőkepénzt a róm. kath. hitközség tulajdonául telekkönyvi átiratási joggal átengedte, s mely határozatot a vármegye közönségének közgyűlése megerősitett, — jóváhagyhatónak nem találtam s a vármegye közönségének imént hivatkozott helybenhagyó határozatát feloldottam; mert a községi iskolai czélokra szolgáló vagyon tulajdonjoga a népoktatási törvény értelmében a hitfelekezetekre át nem ruházható. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 41. §-ához képest azonban, ugy az iskolaépület használata, valamint a fekvőségek és tőkepénz jövedelme a róm. kath. iskola részére átengedendő, s ezeket a b—i róm. kath. hitközség iskolai czélra mindaddig használhatja, a mig a községben utóbb esetleg községi jellegű iskola állíttatnék. Az iskolaépitési czélokra adott állami segély után az országos nyugdíjalapot illető 3°'o fizetése a községet mint jogi személyt, nem pedig annak egyes tagjait terheli. Következőleg ez a község által, egyéb jövedelmi forrás hiányában pótadóban vethető ki. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 14,463. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 572. lapján.) Az 5%-os községi iskolai adó kivetésének alapját az állami egyenes adók, a földtehermentesitési járulék betudásával képezik. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a m. kir. belügyminiszterhez intézett 1877. évi 31,461. sz. átirata. (Közölve az I. kötet 608. lapján.) A községi iskolai pótadó kivetése ellen az adózók részéről történt felszólamlás alkalmával, az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 35. §-a tekintendő irányadóul, vagyis iskolai pótadó az egyenes államadó 5°/o-át tul nem haladhatja. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 5711. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 609. lapján.) 30*