Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- m felekezeti iskolává már nem változtathatja. Sz. község képviselőtestülete pedig az 1872. évi július hó 14-én hozott határozatával az akkori felekezeti iskolák helyett községi iskolát állítván szintén fel, ez által a hivatolt törvényszakaszban kijelölt álláspontról szintén egyszer s mindenkorra lemondott, s igy a mint joga lett volna akkoriban a felekezeti iskolák tovább fentartása mellett nyilatkozni, ugy nincs joga neki a jelzett álláspont feladása után most már községi iskoláját felekezeti jellegűvé átváltoztatni s ismét az előbbeni, akkoriban tökéletlennek bizonyult azon álláspontra helyezkedni, mely miatt kénytelen volt a törvény követelményeinek meg nem felelő felekezeti iskolák helyett községi iskolát állítani fel. A sz—i községi képviselőtestületnek a községi iskola jellege megváltoztatására tehát egyrészt most már joga sem volt, de másrészt ebbeli határozata már azon oknál fogva sem volt helybenhagjmató, mert a községi iskolának róm. kath. felekezeti jellegűvé való visszaváltoztatása a községnek nemcsak anyagi, de népnevelési, tehát erkölcsi érdekeibe is ütköznék stb. E határozatot a vall. min. helybenhagyta fent id. számú határozatával, a mely következőleg szól: A közigazgatási bizottságnak határozatát, melylyel feloldotta Sz. községnek azon határozatát, hogy községi elemi iskoláját róm. kath. felekezeti iskolává változtatja, a kir. tanfelügyelő határozati javaslatában foglalt indokok figyelembevétele mellett oly hozzáadással hagyom jóvá, hogy Sz. községe az 1868. évi XXXVIII. t.-czikk 25. §-a értelmében részére biztositott gyakorlatot 1872. évben felekezeti iskolájának községivé nyilvánítása által megszakítván, azon jogot igénybe nem veheti és iskoláját felekezeti jeléggel fentartani, vagy csak a felekezeti iskolát segélyezni is jogositva nincs. Ha az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. hatályba lépte előtt végrehajtott tagosítás alkalmával a birtokosság valamely felekezeti iskola czéljára fekvőséget hasított ki, az a községi iskola czéljára még az esetben sem foglalható le, ha a községben oly felekezeti iskola nem is létezik. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1891. évi 37,931. sz. határozata: A vármegye közigazgatási bizottságának a dunántúli ág. hitv. evangélikus egyházkerület felügyelősége által felebbezett határozatát, melyben a h—i közbirtokosság által beadott folyamodvány folytán kimondatott, hogy a h—i ág. hitv. iskola részére a tagosításkor kimért legelő és rét a k—i ág. hitv. gyülekezettől a h—i községi elöljáróság által át és birtokba vétessék, ezen birtok jövedelme a h—i községi iskola-alap javára kezeltessék, s évről-évre további utasításig tőkésittessék, és H. községben [községi iskola felállításáig csorbítatlanul fentartassék ; ha pedig H.-án ág. ev. hitv. iskola állíttatnék fel, az ingatlan s annak összegyűjtött összes jövedelme, az esetben pedig, ha községi iskola felállítása az ág. hitfelekezetü iskola felállítását megelőzné, csupán az ingatlan ezen felekezeti iskola részére visszaadassék: az emiitett felebbezés alapján ezennel oda változtatom, hogy a kérdéses ingatlanok birtoklására és haszonélvezetére nézve addig is, mig ezen vitás ügy az alább jelzett uton és módon végteges elintézést nyer, az eddigi állapot fentartandó, illetőleg visszaállítandó. Mert a kérdéses ingatlan a h—i közbirtokosság és az ottani volt úrbéres lakosság közt 1852. évi január hó 15-én létrejött egyezség alkalmával a közbirtokossági legelőből adományoxtatott az ottani ág. ev. tanitó részére, és ez alapon vétetett át e czélra leendő használat végett az illető ág. ev. egyház által, mely is azt azon időtől fogva 3 jelenkorig birja és jövedelmeiről intézkedik; mert ugyanez alapon lett