Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 436 jesitésére a felhozott indokok daczára nincs is szükség. A nőnek ugyanis volt férje nevének viselése inkább jogát, mint kötelességét képezi. Folyamodó nőnek tehát arra, hogy elhalt férje nevét ne viselje, semminemű hatóság vagy fejedelmi engedélyre nincs szüksége, mert férje nevének viselése vagy nem viselése kizárólag saját tetszésétől függ, s mert ő mindaddig, mig magát — mások tévútra vezetésének czélzata nélkül — csupán családnevén nevezi vagy irja, semminemű tilos cselekményt nem követ el, s hatósági beavatkozásra indokot nem szolgáltat. A cselédkönyvek nem szolgálhatnak ugyan utiigazolvány gyanánt, mind a mellett azok az illető egyének személyazonosságának igazolásául elfogadhatók. Magyar állampolgároknak a belföldön utiigazolványra nincs szükségük. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 12,362. sz. határozata : Válaszolva becses átiratára, van szerencsém a közlemények visszazárása mellett nagyméltóságodat tisztelettel értesíteni, hogy a cselédkönyvek nem szolgálhatnak ugyan utiigazolványok gyanánt, mind a mellett azok az illető személyazonosságának igazolásául elfogadandók, továbbá,, hogy a magyar állampolgároknak a Szent István koronájához tartozó országok területén belül utiigazolványra nincs szükségük. Ahhoz, hogy magán személy valamely lakházát vagy gazdasági épületét mi néven nevezi, hatósági engedély nem szükséges. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 76,135. sz. határozata: K. L. z - i lakos s N. T. községbeli birtokosnak a törvényhatósági bizottsági közgyűlés határozatával pártólag felterjesztett abbeli folyamodására nézve, mely szerint megengedni kéri, hogy N. T. község határában levő mintegy 400 kat. hold birtokán épült és a nép nyelvén «Bár ne volna» néven nevezett majorját «Rózsa major» néven nevezhessen s hogy ez elnevezésnek az országos helységnévtárba leendő bevezetése rendeltessék el, a vármegye közönségét értesítem, hogy egyrészt a kérdéses elnevezésre, melynek semminemű köz vagy magánjogi következményei nem lehetnek, sem belügyminiszteri, sem bármily hatósági engedély se szükséges. Jogérvényes alapszabályokon fennálló egyesület csak alapszabályaiban meghatározott irányban és keretben működhetik s mozdíthatja élő érdekeit; de arra, hogy községi vagy általános tközérdekü s az egyesület akár anyagi, akár erkölcsi érdekét közvetlen nem érintő kérdésekben a hatóságok előtt kérvényezési vagy kereshetőségi jogot gyakoroljon: joga nincsen. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 62,135. sz. határozata: A közig, bizottság határozatát azon részében, mely szerint egy R. Ferencz ügyvéd és É. János mint a csongrádi községi párt elnöke és jegyzője által a «Csongrádi községi párt» nevében a csongrádi községi pénztárak havonkint való megvizsgálása érdekében beadott panaszos kérvény alkalmából kimondotta, hogy a kérvény csakis mint magán egyének által benyújtott vétethetik tekintetbe, és a jövőben a pártnak minden ilyen beadványait vissza fogja utasítani, az az ellen a fent nevezett két egyén által