Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 425 — mindezeknél fogva cselekményében a btkv 191. §-ába ütköző vallás elleni vétség tényálladékának minden ismérve felismerhető lévén, őt a debreczeni kir. törvényszék a btkv. 191. §-ába ütköző vallás és annak szabad gyakorlata ellen elkövetett vétségben bűnösnek mondta ki és 14 napi fogházra és 20 frt pénzbüntetésre Ítélte. A debreczeni kir. tábla az első bírósági Ítéletet megváltoztatta s vádlottat a kihágási btkv 51. §-ába ütköző vallás és annak szabad gyakorlata elleni kihágásban Ítélte el. Az Ítélet indokaiból kiemeljük a következőket: A minősítés tekintetében az elsőfokú bíróság Ítélete azért nem volt e helyütt helybenhagyható, mert az eljárás adatai szerint a btkv 191. §-ába ütköző vétségnek valamennyi ismérveit a panaszolt cselekmény fel nem öleli és ki nem meriti, a vádbeli bűncselekmény ugyanis nem a vallásos szertartás alkalmával követtetett el, hanem akkor, midőn az már be volt végezve és a sir behantolására az utolsó kapavágások eszközöltettek; mikor továbbá vádlott meg nem czáfolt védekezése szerint, már az istenitisztelethez előirt ruházatot levetette. Továbbá a temető, a hol a vádbeli bűncselekmény elkövettetett, kizárólag és egyedül a vallásos szertartásokra rendelt oly helyiségnek nem tekinthető, hogy az akkor is eme jelleggel bírna, midőn abban temetkezési szertartás nem tartatik. A btkv 191. §-ába ütköző vallás elleni vétség eme lényeges ismérveinek hiánya mellett tehát nem volt az elsőfokú bíróság ítéletében elfogadott minősítés helybenhagyható. A kir. Curia a kir. tábla Ítéletét megváltoztatta és a minősítés tekintetében az első bíróság határozatát hagyta jóvá a felhozott indokok alapján. A büntetés mérvére nézve azonban a fenforgó enyhítő körülmények figyelembevételével a fogházbüntetést 50 frt fő és 10 fit mellék pénzbüntetésre változtatta át. A ki részeg állapctban tiszteletlen viselkedéssel templomban botrányt okoz, vagy a vallási tisztelet tárgyát meggyalázza, btk. 191. §-ába ütköző vallás elleni vétséget követ el. A m. kir. Curia 1885. évi 377. sz. határozata. Ha valaki á templomban az egybegyűlt hivek előtt a miséző papra közelről rámutat és hozzá fenhangon, sőt visszautasitólag szól, ez már magában nyilvános botrányt és annálfogva a btkv 191. §-ába ütköző vétséget képez. Az, hogy vájjon a templomban jelenvoltak a jelenetet megbotránkoztatónak tartották-e vagy sem, kérdés tárgya nem lehet. A m. kir. Curia 1889. évi 5447. sz. határozata: A szászkabányai gör. keleti lelkész följelentette B. F. szászkabányai gk. néptanítót, hogy az folyó évi május hó 6-án a görög keletiek első húsvét napján tartott istenitisztelet alkalmával neki, midőn a zajongást lecsillapítani akarta, ujjal reá mutatva azt mondta: «Gondoljon a maga saját dolgával". A miséző lelkészhez intézett e szavak a templomban jelen levő közönségben megbotránkozást keltettek. A fehértemplomi kir. törvényszék vallás elleni vétségben bűnösnek mondta ki s vádlottat 3 napi fogházra és 20 frt pénzbüntetésre Ítélte. Vádlott felebbezése folytán a kir. itélő tábla és a kir. Curia az első bíróság ítéletét azon indoknál fogva hagyta helyben, mivel ha valaki, a mint ezt vádlott tette, a templomban az egybegyűlt hivek előtt a miséző papra közelről rámutat és hozzá fenhangon, sőt visszautasi-