Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 41G — mire a községi biró kijelentette, hogy ő maga ki fogja engedni a tehenet s bement az istállóba, de a mikor a tehenet el akarta oldani, vádlott megfogta őt s az istállóiból húzta kifelé. H. T. ekkor vádlottat visszatartotta, mig a kötelet eloldja, a mint ez megtörtént, G. L. bement a szobájába s egy revolverrel jött vissza s a falusi birót összeszidva, ketten összefogóztak s ezen dulakodás közben a revolver elsült. G. L.-et a törvényszék a btk. 165. §-ában előirt s hatóság elleni erőszak bűntettében bűnösnek mondotta ki, s hat havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre Ítélte. A kir. tábla oly indokolással, hogy a községi biró, midőn H. T. tehenét kiadatni ment, nem járt el hivatalos hatáskörében, G. L. cselekményét közcsend elleni kihágásnak minősitette, s tiz napi elzárásra és 20 forint pénzbüntetésre Ítélte. A kii'. Curia, tekintve, hogy a kir. Ítélőtábla területén (M.-Vásárhely) fennálló polgári törvénykönyv 1321. §-a szerint, az, a ki földjén idegen marhát talál, a megzálogolás jogát az idézett törvénykönyv J 321. és 1322. §-a értelmében gyakorolhatja ugyan; tekintve azonban, hogy azon jognak gyakorlása csak azon esetben van megengedve, ha az illető egyszersmind kárt is vallott; tekintve, és különös figyelemmel arra, hogy az előadottak szerint, a polgári törvénykönyv 1322. íjának megfelelőleg zálog is volt kínálva, sőt az a hatóság kivánta a zálogba tartott tehén kiadását, a melynél a zálogbavétel bejelentendő volt volna; tekintve, hogy nem áll az idézett törvényszakaszok szerint, mintha magán-zálogoló minden esetben jogosítva volna a lefoglalt marhát 8 napig letartóztatni, nem áll pedig különösen jelen esetben, midőn más zálog kínálása mellett hatóságilag a visszatartott tehén kiadására felhivatott, G. L. vádlott nem volt a jogos téren; tekintve végre, hogy a községi biró hivatalos kötelességét teljesítette akkor, mikor a jogtalanul visszatartott tehén kiadatását követelte: a kir. táblai Ítélet feloldásával az első bírósági ítéletet hagyta helyben. A községi biró hivatalosan jár el akkor is, midőn a határbeli csőszök felett a közbiztonság érdekében őrködve s azoknak ebbeli feladatuk teljesitésében segédkezve közreműködik. Ki a községi birót ily minőségű eljárásában erőszakkal megakadályozza: hatóság elleni erőszak bűntettét követi el. A m. kir. Curia 1887. évi 7927. sz. határozata. A ki a hatóságnak árviz alkalmával, törvényes hatáskörében kiadott rendelet ellen engedetlenségre egyenes felhivást intéz: hatóság elleni izgatást követ el. A m. kir. Curia 1890. évi 72. sz. határozata: 1888. év tavaszán az Alföld egy jelentékeny részét árviz borította el, katasztrófa fenyegette H. vármegyét is, melynek legkülönösebben Polgár és Csege nagyközségei voltak a végpusztulásnak kitéve. A vész bekövetkeztét lehetőleg megelőzendő, P. Károly mint a szomszédos H.-B. r. t. város polgármestere 1888. évi márczius 3-án a szabolcsi tiszaszabályozási társulat igazgatóságától távirati felhivást, majd H. megye alispánjától azon távirati utasítást kapta, miszerint a beállható katasztrófa elhárítása czéljából az árvédelemre az összes igás és kézi erőt a Polgár és Csege közötti töltésre azonnal rendelje ki. A polgármester a vett utasításokhoz képest rendelkezett is, azt dobszó utján, tehát a nyilvánosságra legalkalmasabb módon közhírré tétette, a mely szerint a vész színhelyére indítandó összes igás- és kézi-