Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 36 — tehát egyetlen leánya kiházasitási segélyének czimén csak felét igényelheti, a távollét miatt gondnokság alatt álló anyja részére az árvaszék kezelése alatt álló vagyonnak s a mennyiben a felterjesztett alsóbb fokú határozatok a törvény megszorító intézkedésére tekintettel nem voltak, azokat e részben megváltoztatni kellett. A távollét miatt gondnokság alá helyezettnek vagyonából a gyámhatóság a távollevő házastársa részére nem utalványozhat. Ha a házastárs tartásdíj czimén a távollevő vagyonának kamatait igénybe kivánja venni, birói határozatot kell kiesz­közölnie. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 42,683. sz. határozata : Távollét miatt gondnokság alá helyezett P. Mihály nejének tartási ügyében tett fölterjesztésére következőkről értesitem a közigazgatási bizott­ságot. A távollét miatt gondnokság alá helyezettnek vagyonából a gyám­hatóság a távollevő házastársa részére nem utalványozhat. Az 1885. évi VI. t.-ez. 11. s 12. §-ai a távollevő vagyonából kiutalásokra csakis a leszámlá­zok érdekében jogositják föl a gyámhatóságot. Ha a házastárs tartásdíj czi­mén a távollevő vagyonának kamatait igénybe kivánja venni, e tekintetben birói határozatot kell kieszközölnie, a melynek alapján azután a gyámhatóság a megállapított tartásdíj erejéig a kamatokat kiadhatja. A büntető biróságok feladatát képezi, hogy midőn valakit egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetésre Ítélnek, s az illetőnek vagyona gondnoki keze­lést igényel, gondnok kirendelése iránt a gyámhatóságot megkeressék. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 47,238. sz. határozata: A m. kir. igazságügyminiszter ur f. évi június 30-án 12,563. sz. a. kelt körrendeletével szükségesnek találta a kir. törvényszékeket utasítani, hogy vagyonnal biró, egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetésre elitéltek vagyonának kezelése végett az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §. e) pontja értelmében gondnok kirendelése iránt az idézett törvény 32-ik §-ának 3-ik bekezdéséhez képest az illetékes gyámhatóságot megkeressék. Ezen, a m. kir. igazságügyminiszter ur által velem közölt körrendeletet másolatban a közigazgatási bizottságnak oly felhívással küldöm meg, hogy azt a vármegyei rendezett t. városok és gyámhatósági jog gyakorlatával felruházott községek árvaszékeinek oly utasítással adja ki, hogy mindazon esetekben, midőn az egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés bünte­tésre elitéltek részére gondnok kirendelésének szüksége merül fel és ez iránt a kir. biróságok által megkerestetnek, a megkeresésnek haladék nélkül eleget tegyenek és intézkedésüket a megkereső bírósággal közöljék. A m. kir. igazságügyminiszter körrendelete az összes kir. törvényszé­kekhez. Az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §-a e) pontja értelmében a börtönbünte­tésre ítéltek részére vagyonkezelő gondnok rendelendő ki akkor, ha az elitélt maga megbizottat nem rendelt, ha a megbízott a vagyonkezelésben akadályozva van vagy érdeke megbízottja érdekével összeütközésbe jő, végre, ha a megbízás megszűnt. Az idézett törvénynek ezen rendelkezése az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 25. §-a értelmében hatályos mindazokra, akik egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetésre Ítéltettek. Ugyan­csak az 1877. évi XX. t.-cz. 32. §-a szerint az elitéltek részére gondnok az

Next

/
Thumbnails
Contents