Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)
— 36 — tehát egyetlen leánya kiházasitási segélyének czimén csak felét igényelheti, a távollét miatt gondnokság alatt álló anyja részére az árvaszék kezelése alatt álló vagyonnak s a mennyiben a felterjesztett alsóbb fokú határozatok a törvény megszorító intézkedésére tekintettel nem voltak, azokat e részben megváltoztatni kellett. A távollét miatt gondnokság alá helyezettnek vagyonából a gyámhatóság a távollevő házastársa részére nem utalványozhat. Ha a házastárs tartásdíj czimén a távollevő vagyonának kamatait igénybe kivánja venni, birói határozatot kell kieszközölnie. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 42,683. sz. határozata : Távollét miatt gondnokság alá helyezett P. Mihály nejének tartási ügyében tett fölterjesztésére következőkről értesitem a közigazgatási bizottságot. A távollét miatt gondnokság alá helyezettnek vagyonából a gyámhatóság a távollevő házastársa részére nem utalványozhat. Az 1885. évi VI. t.-ez. 11. s 12. §-ai a távollevő vagyonából kiutalásokra csakis a leszámlázok érdekében jogositják föl a gyámhatóságot. Ha a házastárs tartásdíj czimén a távollevő vagyonának kamatait igénybe kivánja venni, e tekintetben birói határozatot kell kieszközölnie, a melynek alapján azután a gyámhatóság a megállapított tartásdíj erejéig a kamatokat kiadhatja. A büntető biróságok feladatát képezi, hogy midőn valakit egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetésre Ítélnek, s az illetőnek vagyona gondnoki kezelést igényel, gondnok kirendelése iránt a gyámhatóságot megkeressék. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 47,238. sz. határozata: A m. kir. igazságügyminiszter ur f. évi június 30-án 12,563. sz. a. kelt körrendeletével szükségesnek találta a kir. törvényszékeket utasítani, hogy vagyonnal biró, egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetésre elitéltek vagyonának kezelése végett az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §. e) pontja értelmében gondnok kirendelése iránt az idézett törvény 32-ik §-ának 3-ik bekezdéséhez képest az illetékes gyámhatóságot megkeressék. Ezen, a m. kir. igazságügyminiszter ur által velem közölt körrendeletet másolatban a közigazgatási bizottságnak oly felhívással küldöm meg, hogy azt a vármegyei rendezett t. városok és gyámhatósági jog gyakorlatával felruházott községek árvaszékeinek oly utasítással adja ki, hogy mindazon esetekben, midőn az egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetésre elitéltek részére gondnok kirendelésének szüksége merül fel és ez iránt a kir. biróságok által megkerestetnek, a megkeresésnek haladék nélkül eleget tegyenek és intézkedésüket a megkereső bírósággal közöljék. A m. kir. igazságügyminiszter körrendelete az összes kir. törvényszékekhez. Az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §-a e) pontja értelmében a börtönbüntetésre ítéltek részére vagyonkezelő gondnok rendelendő ki akkor, ha az elitélt maga megbizottat nem rendelt, ha a megbízott a vagyonkezelésben akadályozva van vagy érdeke megbízottja érdekével összeütközésbe jő, végre, ha a megbízás megszűnt. Az idézett törvénynek ezen rendelkezése az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 25. §-a értelmében hatályos mindazokra, akik egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetésre Ítéltettek. Ugyancsak az 1877. évi XX. t.-cz. 32. §-a szerint az elitéltek részére gondnok az