Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 399 — változtatott - saját költségükön kitöltendő — elzárásban marasztaltattak el. továbbá F. J. 31 írt 50 kr., K. E. pedig 45 írt 90 krnak kártérítés fejében panaszló gazda részére leendő megfizetésére az 1876. évi XIII. t.-cz. 31., 41., és 57. §§. értelmében köteleztettek, elmarasztaltak által közbetett felfolyamodván}' folytán felülvizsgálván: első részben oda módosítom, hogy a kiszabott pénzbüntetés helyébe, az imént idézett t.-cz. 107. §-a, valamint az 1879. évi XL. t.-cz. 23. §-a értelmében nemfizethetés esetében lép a megfelelő elzárás; második részében pedig megsemmisítem és panaszlót, az 1876. évi XIII. t.-cz. 40. §-ának alkalmazása mellett, mely szerint a cseléd által megtérítendő mindennemű kárért a gazda magának, a cseléd bérének megfelelő részét vissztarthatja, kártérítési követelésével, az imént idézett törvény 119. és 120. §-ainak világos rendelkezéséhez képest az illetékes bírósághoz utasítom. A cselédbér iránti követelések, ha azok az 1876. évi XIII. t.-cz. életbelépte előtti időből származnak is, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak. A m. kir. minisztertanács 1892. évi szept. 10-én hozott határozata. (Közölve az I. kötet 147. lapján.) A gazda jogosítva van a tilalma ellenére lakásában erkölcstelen viszonyt folytató cselédjét fegyelmezni. Az ezen jog gyakorlásában elkövetett könnyű testi sértés nem büntethető. A szegedi kir. Ítélőtábla 1893. évi 5470. sz. határozata: Sértett P. Mária gazdájának engedélye nélkül megtűrte, hogy szeretője K. Mihály hozzá a gazdája lakásához tartozó konyhába éjjel is bejárjon. Gazdája 1892. évi július hó 19-én éjjel 10 és 11 óra között K. Mihályt a konyhában ágy alatt rejtőzve találta, ezt onnét a kezében volt ostornyelével kikergette, azután sértettet ostornyéllel megverte, július 29-én pedig arczulcsapta és elkergette. Minthogy vádlottnak joga volt a tilalma ellenére lakásában erkölcstelen viszonyt folytató cselédjét fegyelmezni; minthogy az orvosi lelet szerint sértett testén puszta véraláfutások, tehát felületes sértések találtattak, melyek 8 napon belül gyógyult sértéseknek tekintendők, annyival is inkább, mert a látleletet kiállító orvos a 30 napi gyógytartamot nem gyógykezelés folytán, hanem előlegesen véleményezte; minthogy július 29-én vádlott cselédjét fenyegető magatartása miatt csapta arczul s ez által a fegyelmezési jog határát nem lépte tul; minthogy végül vádlottnak testi sértést okozott cselekménye magánlakának megsértése miatt őt megillető jogos védelem határai között elkövetettnek is bizonyult: ez okból vádlottat a bt. 79. és 313. §-aí alapján az ellene emelt vád alól felmenteni kellett. A gazda részéről cselédje ellenében támasztott kártérítési kereset elbirálása a cselédtörvény 119. §-a értelmében a kárösszeg mérve szerint vagy a kisehb polgári peres ügyekben eljáró községi biróság. vagy pedig a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 3843. sz. határozata, (Közölve az I. kötet 185. lapján.)