Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 397 orvoslataiban azzal védekezett, hogy a követelt bérhátralékot azért nem adja ki, mert a panaszosok neki a szolgálat tartama alatt a bérhátralék értékét meghaladó kárt okoztak és a reájuk bizott tárgyakról be nem számoltak. Mivel J. Andornak ezen védekezésével szemben P. Ferencz és neje nem is állították és annál kevésbé bizonyították, hogy volt gazdájuknak az állítólagos károk iránt és a reájuk bizott tárgyakra vonatkozólag beszámoltak, vagy e czélból nála jelentkeztek volna, de sőt beismerték azt, hogy szolgálatukat elhagyták a nélkül, hogy gazdájukat félkeresték volna, az 1876. évi XIII. t.-cz. 40. és 58. §-ai értelmében pedig a cseléd által megtérítendő minden kárért a gazda magának a cseléd bérének megfelelő részét visszatarthatja és a cselédnek csak a reábizott tárgyakról való pontos beszámolás után van esedékes bérilletményeire törvényes joga, s igy a szóban levő panasz, habár az a cselédtörvény 115. §-a alá esik, a fenforgó kártérítési kérdések törvényszerű elbírálása előtt a közigazgatási hatóságok részéről el nem intézhető : ennélfogva a tárgy érdemében a fenforgó kártérítési kérdések előtt közigazgatási uton hozott összes határozatokat, mint idő előtti és törvényszerütleneket, az 1886. évi XXI. t.-cz. 10. §-a alapján ezennel megsemmisítem. Olyan károkért, melyeket a cseléd a gazdával szerződési viszonyban nem álló harmadik személyek tárgyain elkövet, a gazda csak annyiban vonható felelősségre, a mennyiben bebizonyittatik, hogy olyan egyént alkalmazott, a ki föladatának rendszerinti teljesitésére képtelen. A m. kir. Curia 1892. évi 16,517. sz. határozata : A V. A. ellen a városi rendőrség IV. és V. kerületi kapitányságánál lefolyt eljárásban megállapittatott, hogy a fővárosi Erzsébettéri 15. sz. ház előtt levő 3765. számú utczai légszeszlámpa 1889. évi szeptember hó 20-án reggel SVi órakor megsérült annak folytán, mert az alperes csődtömeg kocsisa V. A. alperes szeméthordó kocsijával ezen lámpának nekihajtott s ezen eljárásban V. A. a vigyázatlan hajtás által elkövetett kihágás miatt 12 órai elzárásra, 5 frt pénzbirságra és az okozott 15 frtnyi kár megfizetésére Ítéltetett. Igazolják ezen iratok azt is, hogy V. A.-tól, vagyontalansága miatt a rája rótt összegek be nem hajtathattak. Az előrebocsátottaknál fogva, s tekintve, hogy a kár okozása ténye általában véve a hivatkozott eljárással igazolva van, H. A. rendőrnek pedig, ki a károsítás megtörténtéről hivatalos szolgálata alkalmával, tehát hivatalos hatáskörében szerzett közvetlen tudomást, a hivatkozott eljárási iratok mellett fekvő jelentése szerint azon ténykörülmény, hogy a kár alperes szeméthordó kocsijával okoztatott. kétsé , telén, a mennyiben ezen rendőr a jelen perben adott tanúvallomása szerint tudomását abból merítette, mert a kárt okozó kocsi oldalán létezett táblán a közadósok nevei voltak olvashatók, sőt a fővárosban másnak ilyen kocsija nincsen is, valamint, hogy ezen kocsira szedték a szemetet házrólházra; tekintve, hogy alperes kocsisa vagyontalansága következményeiért felelős; tekintve azonban, hogy a kifogásolt kárösszeg más alkalmazható bizonyítékok hiányából becslőesküvel állapítandó meg: ezeknél fogva az elsőbiróság felperes ajánlkozásához képest 8. L. részére a kereseti kárösszeg megállapítása czéljából a becslőesküt megítélte. A budapesti kir. Ítélőtábla : tekintve, hogy a gazda cselédje által szolgálatának teljesítése közben vétkes vigyázatlanságból ~ másoknak okozott tényleges és valóságos anyagi kárért az általános jogelveknél fogva felelősséggel tartozik: az elsőbiróság Ítéletét