Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 389 tátották a községi elöljáróság ezen eljárása ellen személyes szabadságuk megsértésének vétsége miatt a kir. törvényszék előtt a tanácsban részt vert tagok ellen vádat emeltek, minek következtében a törvényszék K. Józselet nyolcz napi fogházra, a többieket pedig 50—50 fit pénzbüntetésre Ítélte. A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával egyedül K. József másodbirót marasztalta és pedig 50 fit pénzbüntetésben és pedig azon indokokból, mivel vádlott elöljárósági tagok, elöljárói tekintélyök megsértését látták a kérdőre vontak által használt durva kifakadásokkal, s ily körülmények közt a csekély rendbüntetés kiszabására magukat felhatalmazottaknak vélték s habár az itéletmondásnál szabálytalanul jártak is el. ebbeli cselekményük csakis fegyelmi eljárás tárgyát képezheti. A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét megváltoztatta és minthogy a vádlott elöljárók ellen a személyes szabadság elleni vétséget kellőleg bebizonyitottnak találta s vádlottakat három évi hivatalvesztésre s az elsőbiróság által kiszabott büntetésre ítélte és pedig azon indokból, mivel mint községi előljárósági tagok, e minőségükben büntető bírói hatalommal nem bírtak s csakis törvényes hatáskörük áthágásával követtek el hivatalos hatalommali visszaélést. A községi jegyzők a rrndőrség általános tisztének gyakorlására, különösen a rendőri szolgálat teljesítésére, hivatva nincsenek. A községi jegyzők, mint előljárósági (hatósági) tagok csak annyiban vehetők a büntetőtörvény oltalma alá, a mennyiben hivatalos eljárásuk a törvény vagy a hatóság meghagyására vezethető vissza. A m. kir. Curia 1888. évi 3453. sz. határozata: P. József anyósa házából, a tőle törvényesen el nem vált neje által oda vitt ingóságokat, melyeket nejével együtt szerzett, önhatalmúlag, anyósa ellenzése daczára elszállitni akarta, s azok elszállításában csakis a közbelépő községi jegyző akadályozta meg. Ez alkalommal P. József J. K. közs jegyzőt, ki öt erőszakos eljárása miatt rendre utasitá, mellen ragadta s bitangnak nevezte. P. József ellen ezen cselekvényéért a mármaros-szigeti kir. törvényszék előtt, hatóság elleni erőszak vétségéért vád emeltetett, s megtartott tárgyalás után a bíróság egy havi fogházra Ítélte. A kir. tábla az első bíróság Ítéletét megváltoztatta s vádlottat a hatóság elleni erőszak vétségének vádja alól felmentette s ezen cselekményét a btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértésnek minősítvén, becsületsértés vétségében marasztalta következő okokból: A községi jegyzők, mint a községi hivatal Írásbeli ügyeinek ellátására megválasztott tisztviselők, a rendőrség általános tisztének gyakorlására s különösen a rendőri szolgálat teljesítésére hivatva nincsenek. A fenforgó esetben P. K. községi jegyzőnek külön megbízása nem volt, és csak önbuzgalomból, önelhatározásból, meghagyás nélkül ment a Szakács Demeter házához, hogy ott P. József vádlottat, a nejével állítólag közösen szerzett ingó vagyonnak önhatalmú elvitelében megakadályozza. F. K. községi jegyző tehát emez eljárásával hatáskörét túllépte s nem kötelességszerű teendőt teljesített. Minthogy pedig a községi jelzők, mint előljárósági (hatósági) tagok csak annyiban vehetők a büntetőtörvény oltalma alá. a menynyiben hivatalos eljárásuk a törvény vagy a hatósági meghagyásra visszavezethető : P. József vádlottnak az a cselekménye, mely szerint F. K. községi jegyző közbelépésének ellenszegült és azt mellen fogta, nem vonható a btk. 165. §-ának intézkedése alá, Ehhez képest P. József vádlottat a hatóság elleni erőszak vétségének vádja alól fel kellett menteni. Ellenben ugyan P. József vádlott azzal, hogy ez alkalommal nevezett községi jegyzőt