Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 387 — ügyben 1890. évi július 29-én panaszost, ki akkor Nagy-Maroson időzött, W József kisbiró által hivatali helyiségébe hivatta és midőn ez kijelentette, hogy ott megjelenni nem fog, W. József kisbirót ismét panaszoshoz kül­dötte, még pedig nevezett kisbiró vallomása szerint fenyegető üzenettel, hogy meg nem jelenése esetén kényszereszközhöz fog nyúlni; és miután panaszos a megjelenést másodszor is megtagadta, vádlott harmadízben két kisbirót küldött panaszos s pedig nevezett kisbirák vallomása szerint azon utasítással, hogy panaszos nélkül ne menjenek vissza ; ezután panaszos a kisbirák kíséretében vádlott hivatali helyiségében meg is jelent. Minthogy tehát Bruckner F. vádlott, ki községi jegyző, a vizsgálat adatai szerint, a hivatali hatásköréhez nem tartozó ügyben jogtalanul hivatta panaszost; minthogy továbbá vádlott azon utasítása által, hogy a kisbirák panaszos nélkül ne térjenek vissza, panaszosra jogtalanul kényszert gyakorolt: vádlott az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt vád alá helyezendő volt. Vádlott Bruckner Ferencz felebbezésére a kir. Curia a kir. tábla határozatát megváltoztatta és az első­biróság határozatát hagyta helyben. A Curia határozatának indokaiból kiemel­jük : tekintve, hogy a községi elöljáróság községi rendőri intézkedésekre jogosított; tekintve, hogy vádlott mint községi jegyző s az elöljáróság tagja, a községi elöljáróság nevében eljárni illetékes; tekintve, miszerint nem czáfoltatott meg vádlott azon védekezése, hogy ő nem cselédügyben, mely­ben a községi elöljáróság eljárni illetéktelen, hanem pusztán községi rendőri szempontból a panaszlónő s illetőleg férje által cselédkönyve, bére és ruhá­zata visszatartásával elbocsátott s a községben szállás és élelem nélkül bolyongó nőcselédnek a községből eltávolithatása czéljából kérette a község­ben idézésekre is alkalmazott kisbiró mint községi hatósági közeg által ismételten a megjelenésre panaszlónőt; tekintve, hogy az ismételt idézésre is sem személyesen, sem képviselője által a községi elöljáróság előtt meg nem jelent panaszlónőnek esetleg elővezettetését is elrendelő intézkedése által a sürgős rendőri ügyben eljárt vádlott hivatali hatalommal vissza nem élt. A biró saját rendőri hatáskörét általánosságban másra átruházni jogosultság­gal nem bir. A m. kir. Curia 1888. évi 7657. sz. határozata : B. Mihály szolgálatában álló S. Erzsébet cseléd szolgálatából meg­szökött és szülőihez, 8. Mihályhoz menekült. B. Mihály tudomást szerezvén cselédjének megszökéséről, hogy azt szolgálatába való visszatérésre kény­szerítse, K. Károly városi rendőrhöz fordult s ennek segédkezését vette igénybe. K. Károly városi rendőr, miután a városi főbírótól általános meg­bízása volt arra nézve, hogy a szökésben levő cselédeket távollétében minden különös utasítás nélkül letartóztathatja. B. Mihály felszólításának engedve, vele együtt S. Mihály lakására ment, hol is a leányt követésére felszólí­totta ; minthogy pedig a leány nem engedelmeskedett, karhatalommal akarta a városházára bekísérni. Ekkor 8. Mihály ellentállott és erőszakkal szabadí­totta ki a rendőr kezéből. B. Mihály látván, hogy a rendőr az ellenében kifejtett erőszakkal szemben a leányt be nem kisérheti, a városi főbíróhoz sietett, kinek is felhívására a helyben állomásozó csendőrség közbelépett és ennek folytán a szökevény leány a városi fogdába kisértetett. A hivatal­ból beszerzett törvényhatósági szabályrendelet szerint Sárospatak város elöljárósága az 1876. évi XIII. t.-cz. 115. §-ában meghatározott, a cseléd és 25*

Next

/
Thumbnails
Contents