Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 379 — egri kir. törvényszék előtt vádat emelt. Az előnyomozás megejtése után a kir. törvényszék azon indok alapján, hogy H. Miksa se le nem tartóztattatok, sem személyes szabadságától másként meg nem fosztatott: a további eljárást beszüntette. A kir. tábla s a királyi Curia is az elsőbiróság határozatát jóváhagyta a következő elvi indokolással: Habár a törvény és törvényszerű eljárási„gyakorlat szerint a hatósági megidézés és az elővezetési parancs között lényeges különbség létez; tekintve, hogy e különbségnél fogva nem tartható megengedettnek, hogy akár az elrendelést, akár a foganatosítást illetőleg egyik a másikkal felcseréltessék; nevezetesen, hogy «elővezetés» rendeltessék vagy foganatosittassék, midőn ennek csakis kivételesen és különös feltételekhez kötött esete nem forog fenn. A rendőrnek kötelessége minden, a személybiztonságot megtámadó esetekben cselekvöleg fellépni s e kötelesség teljesitését nem akadályozza az, hogy az illető rendőr a tényleges szolgálat alól pihenésben van, minthogy a rendőri kötelesség a szünnapok alatt sem szűnik meg, hanem csak nyugszik s feléled azonnal, mihelyt oly cselekmény lép előtérbe, a mely a rendőri beavatkozást igényli. A m. kir. Curia 1885. évi 8097. sz. határozata. A fővárosi rendőrségi irnok, ha nincs is hivatalos eljárásban, jogositva van az éjjeli rendzavarókat bekisértetni. A m. kir. Curia 1888. évi 294. sz. határozata: A kir. Curia fenti szám alatt hozott határozatában, a fővárosi rendőrség szervezéséről szóló 1881. évi XXI. t.-cz. 16. §-a alapján, mely szerint ha verekedés alkalmával valamely bűntett, vagy nagyobb beszámitás alá eső vétség követtetett el, a rendőrségi közeg jogositva van mindazokat bekisérni, kik abban résztvettek vagy a részesség gyanújával alaposan terheltetnek, egy előfordult esetben, midőn egy rendőrségi irnok, több éjjeli verekedőt közrendőr által bekisértetett s ezért az illető irnok ellen személyes szabadság vétsége iránt fenyitő eljárás tétetett folyamatba, ezen elvet mondta ki] Ha községi rendőr hivatalos eljárása közben hivatalos fegyverének megfogása által képtelenné tétetni czéloztatik, fegyverének visszavétele végett oldalfegyverét jogosan használhatja. A m. kir. Curia 1888. évi 594. sz. határozata: V. József szegszárdi községi rendőr az utczán rakonczátlankodó N. Mihályt a községházához akarta bekisérni. Minthogy az illető nemcsak nem engedelmeskedett, hanem vádlottnak puskáját is megfogta, V. József kirántotta oldalfegyverét, s miután a puska eleresztésére többször eredménytelenül íölszólitotta, több ütést mért reá, mely által rajta 24 napi gyógyulást igénylő sebeket ejtett. A kir. törvényszék előtt ezért V. József büntetőperbe fogatott. A törvényszék súlyos testi sértés vétségében vétkesnek mondta ki s az enyhitő körülmények beszámításával három havi fogházra stb. Ítélte. A budapesti kir. tábla és a kir. Curia az első bíróság Ítéletét megváltoztatta és vádlottat felmentette; mert N. Mihály V. Józsefet hivatalos eljárása közben