Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 364 — vizsgálván: a felfolyamodással megtámadott közgyűlési határozatot a felfolyamodás félretételével ezennel jóváhagyom, mert a törvény értelmében az ország minden ép, egészséges férfi lakosa kötelezhető ugyan arra, hogy tűzvész esetében az oltásnál vagy a veszély elhárításánál minden rendelkezésre álló eszközeivel és tettleg is segédkezzék, de arra akarata ellenére még se kényszeríthető senki, hogy bármily üdvös czélu magánegyletben akár tényleg, akár anyagilag általában részt vegyen, illetve a fenforgó esetben rendszeres tűzoltói szolgálatokat és gyakorlatokat végezzen. Községekben kiadott építkezési engedélytől eltérő épitkezés miatt emelt panasz felett elsőfokban a járás főszolgabirája határoz. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 20,103. sz. határozata ; A P. Alajos, mint a s.-a.-ujhelyi róm. kath. egyház képviselője és özv. H. Salamonné ugyanottani lakos között fenforgó építkezési ügyre vonatkozó iratokat, előbb nevezettnek felfolyamodása következtében felülvizsgálván, miután P. Alajosnak kérvénye nem tekinthető az építési engedélyt megadó főszolgabírói határozat elleni felebbezésnek, hanem csakis az ezen határozattal kiadott építkezési engedélytől eltérő épitkezés miatt emelt panasznak, mert az 1888. évi decz. 20-án felvett helyszíni szemle jkv. tanúsága szerint a létesíteni szándékolt pincze a szomszédok érdekeinek legkisebb sérelme nélteidéztetvén s igy a kiadott építkezési engedély panaszló érdekeit nem érintvén, ha panaszos attól el nem tér, panasznak helye nem is lett volna; ily panaszok felett pedig elsőfokban eljárni a járási főszolgabíró illetékes, mindezeknél fogva a vármegye alispánjának, valamint a vármegye közig, bizottságának e tárgyban hozott határozatát törvényszerűség hiányából, az 1886. évi XXI. t.-ez. 10. §-a alapján ezennel megsemmisítem, s az említett panasznak az illetékes elsőfokú hatóság által való szabályszerű tárgyalását rendelem el. Az éjjeli őrök csupán csak kötelességüknek szabálytalan teljesítése avagy elhanyagolása által okozott károkért tartoznak kártérítéssel, ha pedig mint szolgák fogadtatnak fel, reájuk az 1876. évi XIII. t.-cz. 38. §-a alkalmazandó. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1235. sz. határozata: Az X. K. községben állandó éjjeli őrök alkalmazása tárgyában kelt alispáni jelentéssel felterjesztett iratok szerint, nevezett község képviselőtestülete által hozott azon határozatot, melylyel hatóságilag felesketendő és kártérítési felelősséggel rartozó rendes éjjeli őrök alkalmazása mondatott ki, a vármegye bizottsági közgyűlése azon indokból oldotta fel, mivel az éjjeli őröknek felelősség mellett való alkalmazása nem engedélyezhető. Ámbár a községnek erre vonatkozólag tett nyilatkozata nem a vármegye közönségének idézett határozata ellen irányított felebbezésnek, hanem csak a határosat indokai iránti felvilágosítás kérésének tekinthető, mégis a vármegye közönségének érintett határozatát az 1886. évi XXI. t.-cz. 10. §-ának első bekezdése alapján ezennel hatályon kívül helyezem, és a község megállapodását azon módosítással, — hogy az éjjeli őrök kártérítési felelősséggel csakis kötelességüknek szabálytalan teljesítése avagy elhanyagolása által okozott károkért tartoznak, — érvényre emelem. Mert általánosan fennálló alapelv, hogy minden hatósági alkalmazott az eljárása közben, akár szándékosan, akár vétkes gondatlanság-