Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 359 — a szomszédok irgalmasságától függött és attól, hogy a gyermeket még idejé­ben gondozása alól elvették: ezért a n.-kanizsai kir. törvényszék vádlott Z. Bertalannét a btkv 287. §-ának 2. bekezdésében meghatározott gyermek­kitétel vétségében bűnösnek mondta ki és egy havi fogházra Ítélte. A pécsi kir. tábla az első biróság Ítéletének megváltoztatásával vádlott Z. Bertalan­nét a btkv 310. §-ába ütköző, gondatlanságból elkövetett snlyos testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek, és három heti fogházra Ítélte. A kir. Curia vádlott Z. Bertalannét, azon döntő indokból, mivel az általa dajkaságba vett csecsemőt heteken át, — s igy világos, hogy kötelezettsége ellenére, tehát nem­csak gondatlanságból, hanem szándékosan.— nem részesitette kellő táplálásban, a btkv 310. §-a alapján szándékos súlyos testi sértés vétségében marasztalta el. A csecsemő ápolása körül tanúsított gondatlanság, mely a csecsemő halálát idézte elő, emberölés vétségét képezi. A m. kir. Curia 1888. évi 3767. sz. határozata : 8. Jánosné a hozzá dajkaságra adott csecsemőt kellőleg nem ápolta, bölcsőről nem gondoskodott, betegségében nem gondozta, orvosi gyógykeze­lésben nem részesitette, tisztán nem tartotta, betegségében nem táplálta, ugy, hogy bekövetkezett halálát, a bonczolaton alapuló orvosi vélemény sze­rint, táplálkozás hiánya okozta. Ezen vétkes mulasztásért emberölés vétsége czimén vád alá helyeztetett. Az alsóbb biróságok — bizonyítékok elégtelen­sége folytán — a vád és következményei alól felmentették ; a kir. Curia azonban fenti számú Ítéletével az alsóbb biróságok Ítéleteinek megváltozta­tásával, az emberölés vétségében bűnösnek mondta ki és egy évi fogházat mért reá. A községi szülésznők és községi orvosok az 1376. évi XIV. t.-cz. szerint szolgá­latuk és hivatásuknál fogva a község hatósági teendőjének teljesitésére vannak köte­lezve, annálfogva azok e hatáskörükben annál is inkább közhivatalnokoknak tekintendők, minthogy az érintett t.-cz. 147. §-a szerint a szülésznők mulasztásai a tisztviselők mulasztásaira megállapított fegyelmi szabályok alá esnek, a községi orvos pedig azon­felül, hogy a 145. § szerint a község orvosrendőri ügyeit végezni köteles, az 1886. évi XXII. t.-cz. 63. §-a szerint még az elöljáróság tagja is. Ezen hatósági teendővel meg­bízott közhivatalnokok kötelessége lévén a szakmájukhoz tartozó eljárás alkalmával észlelt törvénybe ütköző cselekményeket az illetékes hatóság vagy bíróságnak bejelen­teni, e kötelesség megszegésére irányult ajándék, igéret a btk. 470. §-ába ütköző vét­séget állapítja meg. A m. kir. Curia 1890. évi 1534. sz. határozata : Özv. H. Mária házasságon kivül teherbe esett. Terhes állapotát titkolva 8 hónapra megszült. Gyermekét, ki — állítása szerint halva született — titokban elásta, honnan a hulla később nyomtalanul eltűnt. Szomszédja sejtve azt. hogy özv. H. Mária titokban szült s gyermekével valami bűnös cselek­ményt követett el, a községi bábának tudomására hozta, ki vádlottat lakásán legott megvizsgálta s ugy találta, hogy rövid idő előtt szült. Ekkor vádlott a bábaasszonyt mindenféle Ígéretekkel hallgatásra kérte, a bába azonban őt a községházához vezette, hová rögtön a községi orvos is elhivatott, kinek, midőn vele a szomszéd szobába vonult s vádlottat ott megvizsgálta, 20 irtot vett elő, azt az asztalra tette éá még 20 frtot igért adni. Az orvos

Next

/
Thumbnails
Contents