Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 354 — anyaggal kevert paprikája éppen elárusitás közben foglaltatott le, ugy ellenében a btk. 314. §-ába ütköző közegészség elleni vétség tényálladéka teljesen helyreállítva van; miért is őt a szegedi kir. törvényszék a btk. 314. §-ába ütköző közegészség elleni vétségben bűnösnek mondta ki s egy havi fogházra és 100 fi-t pénzbüntetésre Ítélte. A bpesti kir. Ítélőtábla, valamint a Curia az elsőbiróság határozatát helybenhagyta. Köztudomású, hogy a «fuchsin» festék italba keverve az egészségre ártalmas szer, minélfogva fuchsinnal pirositott bornak forgalomba hozása közegészség elleni vétséget képez. A m. kir. Curia 1888. évi 4177. sz. határozata: P. Joszim és társai boraikat hogy előnyösebben eladhassák, fuchsinnal pirosra festették. A közigazgatási hatóságok által tetten éretve, a büntető bíróság elé lettek állítva, Ugy a két alsóbbfoku bíróság, valamint a Curia ezen cselekményüket a btk. 314. §-ába ütköző közegészség elleni vétségnek minősítette és mindeniket azon döntő indokból, miszerint általánosan ismeretes, hogy a «fuchsin» az italba keverve az egészségre felette ártalmas szer. vádlottakat 8—8 napi fogház és 100—100 frt pénzbüntetésre Ítélte. Sulfofuchsinnal festett vörös bornak áruba bocsátása a btk. 314. §-a szerint büntetendő közegészség elleni vétséget képez s elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 81. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 182. lapján.) Közegészség elleni kihágást követ el azon gyógyszerész, a ki az orvosságot — daczára, hogy a vényen a sürgős veszélyt feltüntető jelzés foglaltatik — hitelbe ki nem szolgáltatja. A m. kir. Curia 1893. évi 6971. sz. határozata: H. J. gyógyszertári főnök és dr. St. N. mint a gyógyszertártulajdonos helyettese ellen a zombori kir. járásbíróság előtt a kihágási büntetőtörvény 93. §-a alapján közegészség elleni kihágásért panaszt emeltetett azért, mivel sürgős veszély esetén, az orvos által rendelt orvosságok hitelbeni kiszolgáltatását megtagadta. Az eljáró biróság s fokozatosan a felsőbb bíróságok is dr. St. N.-t bűnösnek mondták ki s őt 20 frt pénzbüntetésre Ítélték; H. N.-t pedig a közegészség elleni kihágás vádja alól felmentették következő indokok alapján: dr. öt. N. vádlott B. J. beteg gyermekének a feljelentő orvos által irt vényre az orvosságot, daczára előbb nevezett kétszeri megjelenésének s daczára annak, hogy az orvosi vényre «periculum in mora», tehát a sürgős veszélyt feltüntető jelzés feljegyeztetett, ki nem szolgáltatta, és nevezettet a gyógyszertárból elutasította azon indokolással, hogy hozzon pénzt. Minthogy pedig az 1876. évi XIV. t.-cz. 127. §-a a gyógyszerésznek sürgős veszély esetében kötelességévé teszi, hogy a gyógyszereket hitelben is adja ki; minthogy továbbá a sürgős veszélyt jelen esetben az orvosi vényre vezetett azon jelzés «periculum in mora» eléggé igazolja, nem változtatván a dolgon semmit, hogy a rendelő orvos azt csak az orvosi vénynek másod-