Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

előirt jogorvoslatra az 1877. évi XX. t.-cz. 73. §-a következményének terhe alatt utasíttatott, oda módosítom, hogy özv. B. Lajosnénak, mint kiskorú fia B. József f. és t, gyámjának jogában áll az 1877. évi XX. t.-cz. 87. §-a ren­delkezése alapján a kiskorú érdekében szükséges jogi lépések iránt intézkedni. A kisbirtokos atyák és a kisbirtokosok árván maradt gyermekeinek gyámjai hathatósan figyelmeztetendők, hogy gyermekeiket, illetőleg gyámoltjaikat földmives­iskolába járassák. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 62,834. sz. határozata: A kisbirtokosok gazdasági kiművelése az általános gazdasági cultura emelkedésének egyik alap föltétele lévén, a magán- és közvagyonosodás szempontjából elsőrangú fontossággal bir az, hogy a kisbirtokosok gyerme­kei minél nagyob számban látogassák a földmives iskolákat. Az e czélra való közreműködés okából a vármegye közönsége utján felhívom a területén levő árvaszékeket (vármegyei, rendezett tanácsú városi árvaszékeket, a gyámhatósági joggal felruházott községek árvaszékeit), figyel­meztessék a kisbirtokosok árván maradt gyermekeinek gyámjait, továbbá az oly kisbirtokos atyákat, akiknek gyermekei saját vagyonnal bírnak, hogy gyámoltjaikat, illetve gyermekeiket földmivesiskolákba küldjék. Elvárom az árvaszékektől, hogy áthatva a czél fontosságától, az 1877. évi XX. t.-cz. 263. §-ában előirt kötelességükhöz híven a gyámok és atyák­hoz ne csak általános figyelmeztetést intézzenek, hanem különösen a gyámo­kat az 1877. évi XX. t.-cz. 96. §-a alapján teendő jelentéseik alkalmával, amennyiben czélszerünek tartják, esetenként is figyelmeztessék, hogy gyámolt­jaiknak földmivesiskolába küldésével ezek szellemi és anyagi érdekeit hathatósan előmozdítják. A gyámoknak és gondnokoknak az árvaszékhez intézett mindazon beadványai, melyeket azok az 1877. évi XX. t.-czikkben körülirt kötelességükből folyólag benyújtani kötélezvék s amely beadványok az árvaszék által saját hatáskörében érdemileg el ia intéztetnek, bélyegmentesek. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 107,388. sz. határozata: A sz. kir. város árvaszékének felterjesztését, melyben a gyámok és gondnokoknak gyámoltjaik és gondnokoltjaik ügyében benyújtott kérvényei bélyegmentességére vonatkozólag az illetéki díjjegyzék 14. tétele x) pontjá­nak értelmezéséről felvilágosítást kért, a kir. pénzügyminiszter úrral közöl­tem. A nevezett miniszter ur arról tudósított, hogy a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok kiegészítő részét képező illeték díjjegyzék 14. tétele o?) pontja értelmében a gyámok és gondnoknak az árvaszékíiez inté­zett mindazon beadványai, a melyeket azok az 1877. évi XX. t.-cz.-ben körülirt kötelességükből kifolyólag benyújtani kötelezvék, s a mely beadvá­nyok az árvaszék által saját hatáskörében érdemileg el is intéztetnek, bélyeg­mentesek. A bélyegmentes beadványok fogalma alá azonban nem sorozha­tok azok a beadványok, a melyek az árvaszéknél nyújtatnak ugyan be, de melyek felebbvitel természetével bírván, érdemileg a felsőbb hatóság által intéztetnek el, mert az ilyen beadványok, irányuljanak azok az árvaszéknek bármely határozata ellen, az illeték díjjegyzék 13. tétel IV. fejezet 14. pont­jának határozmányai alá esnek.

Next

/
Thumbnails
Contents