Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 271 — gás vádja és az ez alapon terhükre rótt büntetés alól felmentettek, az N. püspökség uradalmának erdésze, mint magánpanaszos részéről közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik és vádlottak idegen vadászterületen engedély nélkül való vadászás által elkövetett kihágásban vétkeseknek nyilvánittatnak s ezért az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 15 nap alatt s végrehajtás terhe mellett egyenkint fizetendő és az idézett t.-cz. 36. §-ában jelzett módon megosztandó 10—10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 1—1 napi elzárásban, továbbá B. M. erdőőr részére 2 frt eljárási költségnek egyetemleges megfizetésében, valamint a még felmerülhető tartási és eljárási költségek viselésében marasztaltatnak el; végül a tárgyalási iratoknak a fenforogni látszó jövedéki kihágások elbírálása végett az illetékes királyi adófelügyelőhöz leendő áttétele rendeltetik el. Mert azon körülmények, hogy vádlottak a közönség használatától elzárt uradalmi erdőben találtattak, hogy ott fegyvereiket lövésre készen tartva különböző irányban felfogott körben haladtak: kétségtelenül megállapítják a tiltott vadászás tényálladékát és ezt azon körülmény, hogy vad náluk nem találtatott, le nem rontja, mert csak a véletlennek tulajdonitható, hogy az erdőőrrel való találkozás idejéig vadra nem akadtak. Vadászati jogosultsággal biró egyénnek azon védekezése, hogy az általa bérelt vadászterület határait nem kellően ismerte, mentségül el nem fogadható. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1680. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a pécsi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával J Q. pénzügyigazgatósági számtiszt, az ellene emelt vadászati kihágási vád és annak jogkövetkezményei terhe alól felmentetett, a magánpanaszos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik és panaszlott idegen területen engedély nélkül vadászás miatt az 1883. évi XX. t-cz. 26. §-a alapján és pedig tekintettel büntetlen előéletére, 15 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt, fele részben a feljelentőt, fele részben Árpád község szegényalapját megillető 15 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetére 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében elmarasztaltatik; mert az eljárás során beigazoltatott, miszerint az a hely, melyen a panaszlott önbeismerése szerint is, a kérdéses kihágást elkövette, a feljelentő által képviselt uradalomnak 200 holdat meghaladó nagyságú, teljesen összefüggő területén fekszik és a panaszlott azon védekezése, hogy az általa bérelt vadászterület határait nem kellően ismerte, elfogadható mentségül nem tekinthető. Szarvasbikának meglövésénél is tüzetesen kideritendő, hogy a panaszlott az illető vadat jogos védelemből lőtte-e le. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 3315. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a zalaegerszegi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet módosításával K. A. idegen vadászterületen engedély nélkül való vadászat és tiltott időben egy szarvasbika meglövése miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. és 31. §§-ai alapján, egészben az illető község szegényalapjára fordítandó 10 és 60 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 és 6 napi elzárásban, és a fel-