Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 269 — vadászterületen engedély nélkül vadászás, illetve az abban való részesség miatt folyamatba tett kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentettek, a panaszos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s azzal szemben Sz. város rendőrkapitányának folyó évi január 22-én 4/kih. sz. a. hozott elsőfokú Ítélete hagyatik helyben, a mely szerint: I. G. Frigyes idegen vadászterületen engedély nélkül vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 40 frt pénzbüntetésben, vadászkutyájának szándékosan idegen vadásztérre vivése miatt ugyanazon törvényczikk 32. §-a alapján még 10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 4 -|- 1 napi elzárásban; II. G. Lajos részben vadászás, részben részesség miatt, az III. B. Ernő és IV. B. Vilmos vadászásban részesség miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján egyenkint 30 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 3—3 napi elzárásban és az elzárási és felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatnak el, mert ugy a feljelentő, mint a vadászőr, nemkülönben B. Vilmos vallomása által beigazolást nyert, hogy elsőrendű vádlott m. évi deczember hó 29-én a másod- és harmadrendű vádlottak kiséretében az r—i szőllőkben szabadon engedte kutyáját és az — a mint a nyomokból látható volt — az útban levő bokrokat kiszimatolta; továbbá megállapittatott, hogy folyó évi január hó 7-én II., III. és IV. rendű vádlottak a v—i hegy előtti szántóföldön egymástól kisebb távolságban, II. r. vádlott fegyverének kakasát felhúzva lövésre készen oly szándékkal haladtak, hogy ha a vad felugrik, arra lőjjön, mely körülmények mindkét vadászati kihágás fenforgását, illetve az engedély nélküli vadászásban való részességet magukban foglalván, panaszlottak a fenti mértékben büntetendők voltak. Fegyverrel idegen területre lépés az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a szerint minősülő vadászati kihágás tényálladékát képezi. A m. kör. belügyminiszter 1891. évi 3288 sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az ny—i járás főszolgabirája által hozott I. fokú Ítélet megváltoztatásával B. György és B. Elek az ellenük tiltott helyen való vadászás vádja és annak jogkövetkezményei terhe alól felmentettek, a panaszos M. József vadászati jogbérlő által közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, megváltoztattatik és panaszlottak vadászati kihágásban vétkesnek mondatván ki, azért az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a és az elsőfokú Ítélet indokolása alapján az ott kitett mérvű büntetésben, azaz egyenkint, fele részben a feljelentőt, fele részben Ny. község szegényalapját illető és 15 nap, különbeni végrehajtás terhe mellett befizetendő 10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 1 napi elzárásban, a felmerülhető tartási és 30 kr. eljárási költség megfizetésében marasztaltatnak el, ezenfelül fegyvereik elkoboztatni és megfelelőleg értékesíttetni, az iratok pedig, ezen ítélet jogerőre emelkedése után, a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbirálhatása czéljából az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósághoz rendeltetnek áttétetni. A másodfokú felmentő Ítélet megváltoztatandó és panaszlottak elmarasztalandók voltak, mert a tárgyalás során M. János vadászati jogtulajdonos Sz. János, Gy. Antal és Sz. Péter kifogástalan tanuk vallomásával beigazolást nyert azon cselekményük, hogy fegyfegyverrel, reájuk nézve idegen vadászterületre léptek, az elsőfokú Ítéletben hivatkozott törvényszakasz szerint minősülő vadászati kihágás tényálladékát képezi, mely nincs a vadászat eredménytelenségétől függővé téve.