Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, a bordélyüzlet beszüntetésére vonatkozó része, mint a kihágási Ítélet keretébe nem tartozó, megsemmisíttetik, egyéb részeiben pedig indokainál fogva helybenhagyatik. e) JVyilvájws helyen botrányos részegség. Ha a csendzavarásnak, botrányelőidézésnek részegség az oka, ugy panaszlott az utóbbi miatt büntetendő meg. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 2403. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a zilahi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával M. Márton, K. Cs. Mihály, K. Sándor, K. Cs. Márton nyilvános helyen botrányt okozó részeg állapotban megjelenés miatt terhükre rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentettek, a panaszos körjegyző által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztatik és vádlottak az elsőfokú ítélettel egybehangzókig botrányos részegség miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 84. §-a alapján egyenként 15 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén egyenként 2 napi elzárásban és 7 frt 10 kr eljárási költség megfizetésében marasztaltatnak el; mert az innen elrendelt póttárgyalás folyamán kihallgatott tanuk vallomása által beigazolást nyert az, hogy panaszlottak részegségük miatt lármáztak, vesztek össze az utczán és az ezért őket megintő panaszos jegyzővel szemben illetlen magaviseletet tanúsítottak. A ki az utczán járó nőt ittasan megszólít, hazakisérést ajánl, s a nővel rendetlenkedik, becsületsértést követ el. A m. kir. Curia 1888. évi 7974. sz. határozata: P. László és V. László korcsmai mulatozás közben leittasodtak, ez alkalommal haza menve egy kapuban álló nőt megszólítottak és haza kisérték, miközben vele annyira rendetlenkedtek, hogy a nő segélyért volt kénytelen kiáltani, mire két szolgálatban álló rendőr közbelépett és P. Lászlót elfogta s a városházára bekísérte. Ezért a sértett nő becsületsértés vétsége czimén a kecskeméti kir. törvényszék előtt panaszt emelt. Az első bíróság vádlottakat a becsületsértés vétsége alól felmentette és a kbtk. 84. §-ába ütköző közrend és csend elleni kihágásban mondta ki vétkeseknek. A kir. tábla az első bíróság ítéletének megváltoztatásával becsületsértés vétségét állapította meg és vádlottakat 15 frt pénzbüntetésben marasztalta, és pedig azon döntő indok alapján, mert vádlottak az éjjeli időben hazatérő nőt ittas fővel feltartóztatták és azzal a női becsületet megtámadó módon bántak. A kir. Curia a kir. tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Botrányos részegcég és magaviselet miatti elmarasztaláshoz egy tanúnak terhelő vallomása nem elegendő. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 3301. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a szeniczi járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet felebbezett részének helyben13*