Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 15 — élő szülők közül kiskorú gyermeküket melyik van jogosítva ideiglenesen magánál tartani, a biróság előtt épen nem, tehát szerződés teljesitése czimén sem kö\etelhető. Elvált házastársak házasságából született kiskorúnak szülőivel való találkozására semleges hely jelölendő ki. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 19,228. sz. határozata: P. Károlyné sz. R. Ágnes által első férje B. Kajetán gondozása alatt álló kiskorú leányuk B. Rózával való találkozása módozatainak megállapítása iránt előterjesztett kérelem tárgyában az árvaszék által hozott határozatot s B. Kajetán felebbezésére a közig, bizottság gyámügyi felebbv. küldöttsége által hozott határozatot B. Kajetán felebbezése folytán felülvizsgálván, következőleg határoztam: Az idézett másodfokú határozatot, mely helybenhagyta az elsőfokú határozat azon intézkedését, hogy B. Kajetán köteles kiskorú leányát B. Rózát a határozat jogerőre emelkedésétől számítandó első vasárnapon, azután pedig minden vasárnapon az anyja lakására kisérni vagy kisértetni, viszont az anya köteles esti 7 óráig visszakísérni vagy kisértetni, az elsőfokú határozattal együtt feloldom és a közig. biz. utján felhívom az árvaszéket, hogy a nevezett kiskorúnak anyja által láthatása czéljából lehetőié?; a két szülő megegyezésével oly semleges helyet jelöljön ki, hova a kiskorú apai felügyelet mellett mehet s a hol az anyával való zavartalan érintkezés mellett is az apa által az ezen érint>pzés ellen felhozott körülmények előállása lehetőleg gátolva van. Indoí uk: A határozatokat feloldottam és e fenti rendelkezést tettem, mert az adott viszonyok közt a felette elélesedett és az elvált mindkét házastárs újra házasodása folytán előállott helyze; in az a l korú érdekeinek megóvás0 szempontjából, — mely az 1877. évi XX. t.-cz. 263. §-a rendelkezésénél fogva a gyámhatóság legfőbb feladata — a legezéJszerübb, ha az árvaszék igyekszik lehetőleg mindkét fél megegyezésével semleges helyet kijelölni. Különválva élő házasfelek kiskorú gyermeke részére ha a kiskorú 15. évét betöltötte s szolgálata által magát fentartani képes, a sz ^ny viszonyok között élő földműves atya tart ' j "zetésére gyámhatóságii ag nem kötelezhető. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 59,095. sz. határozata: A M. Gábor és M. Mára különválva élő házasíelek kiskorú leánya M. Francziskának atyja ellenében gyámhatóságilag ideiglenesen, évnegyedenként 18 forintnyi összegben megállapított tartásdíj további fizetése alóli felmentése iránt M. Gábor által előterjesztett kérelem tárgyában Szentes város árvaszéke által hozott s a kérelemnek 1884. év október hó 9-től számítottan helyt adott végzését feloldó másodfokú határozatot, M. Gábor felebbezése következtében me^változtatandónak és a Sz. városi árvaszékek fent idézett végzésének érvényét visszaállitandónak találtam, azonban oly értelemben, hogy az előzőleg megállapított tartásdíj fizetésének ideiglenes kötelezettsége alól az atya az annak beszüntetése iránti kérebm előterjesztésétől, vagyis 1884. évi deczember hó 9-től számítva mentetik fel. Mert igazolva lett, hogy a kiskorú 15. évét betöltötte és szolgálatba állván, önmagát fentartani képes, mely igazolt illetve beismert körülmények, tekintettel a földműves szülök társadalmi állására és az ehhez mérten támasztha:ó igényekre, a tartási