Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 187 c) Tánczmulatság és nyilvános előadások tartása. Tánczmulatságokra vonatkozó hatósági szabályrendelet hiányában, a tánczmulatságnak engedély nélkül történt rendezése által elkövetett kihágás nem büntethető. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 2050. sz. határozata: ^ A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az oklándi járás szolgabirája által hozott elsőíoku Ítélet helybenhagyásával I. T. Mózesné, II. 0. Ferencz és III. P. János tánczmulatságnak engedély nélküli megtartása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-a alapján I. r. v. 10 írt pénzbüntetés vagy 1 napi elzárásban, II. és III. r. vádlottak 10—10 napi elzárásban, mindnyájan az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az I. fokú Ítélettel együtt feloldatik és panaszlottak felmentetnek. Mert szabályrendelet hiányában az idézett t.-cz. és § alapján nem büntethetők a terhökre rótt cselekmény miatt, az pedig, hogy az 1875. évi XXV. t.-cz. 7. §-ában körülirt tánczmulatságot rendeztek volna, bebizonyítva semmivel sem lett. Községekben nem nyilvános helyen, vagyis egyes községi lakosok magánházánál beléptidij nélkül tartott tánczvigaimak, az 1882. évi február 18-án 9495. sz. alatt kelt pénzügyminiszteri körrendelet 1. pcntja szerint, nem esnek az 1875. évi XXV. t.-cz. 7—13. §-ainak rendelkezései alá s igy hatósági engedélyt igényelő mulatságoknak nem tekinthetők. Ily mulatságok tartása tehát, eltérő szabályrendelet hiányában, kihágásnak nem minősíthető: A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 4055. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a ny—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával K. A. N. községi lakos az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágás vádja alól felmentetett, ellenben tánczmulatságnak engedély nélkül való tartása által elkövetett közrend elleni kihágás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 76. §-a alapján 10 forint pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá 5 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, panaszlottat az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-ába ütköző kihágás vádja alól felmentő részében indokainál fogva helybenhagyatik. Többi részében azonban megváltoztattatik s panaszlott K. A. az idézett törvény 76. §-ába ütköző tánczmulatságDak engedély nélkül tartása által elkövetett közrend elleni kihágás vádja és következményeinek terhe alól is felmentetik. Mert panaszlott azon cselekménye, hogy házánál kaláka-tánczmulatságot tartott, az 1879. évi XL. t.-cz. 76. §-a szerint, büntetendő kihágást nem képez, mivel a m. kir. pénzügyminiszter ur 1882. évi február hó 18-án 9495. szám alatt kibocsátott körrendeletének 1. pontja szerint a községekben, nem nyilvános helyen, vagyis egyes községi lakosok magánházánál beléptidij nélkül tartott tánczvigaimak nem esnek az 1875. évi XXV. t.-cz. 7—13. §-ainak rendelkezései alá, tehát nem tekinthetők oly mulatságoknak, melyek tarthatására a törvény értelmében hatósági engedély szükséges. Minthogy tehát panaszlott fennebb jelzett cselekménye által törvényt meg nem szegett, de nem szegett meg valamely érvényben álló szabályren-