Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 12 — nok meghallgatása után, ideiglenesen a gyámhatóság határoz. Tekintve, hogy a jelen ügyben a vármegyei árvaszéknél 1893.' évi deczember 16-án tartott tárgyalás alkalmával a legközelebbi rokonok meghallgatva nem lettek ; tekintve továbbá, hogy a P. F. által a neje erkölcsi élete ellen felhozott vádakra nézve a való tényállásnak kiderítése iránt, az árvaszék részéről az idézett törvényszakasz rendelkezéséhez képest intézkedés nem tétetett; az eljárás ezen hiányai miatt felebbezett határozatokat feloldanom és az árvaszéket a jelen határozatom intézkedő részében jelzett eljárásra kellett utasítanom. Midőn a gyámhatóság különváltan élő szülők kiskorú gyermekeinek tartásdiját ideiglenesen megállapítja, a tartásdij a kérvénynek beadása napjától számítva állapítandó meg. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 39,751. sz. határozata : K. Ignácz és Sch. Ilona különváltan élő házastársak kiskorú gyermekei, az 1883. évi február hó 26-án született Sch. Ilona s. 1885. évi július hó 2-án született Sch. Ida ideiglenes tartása iránt az édes anya által B. város árvaszéke előtt folyamatba tett ügyben a városi árvaszéknek az 1877. évi XX. t.-cz. 201. §-ára való hivatkozással kelt első fokú s K. Ignáczot kiskorú leányai ideiglenes tartására 1888. évi szeptember hó 6-tól számítva havonként és fejenként 7 frt 50 krnak, összesen havonként 15 írtnak az édes anya kezeihez fizetésére kötelező határozata ellen, a nevezett atya felebbezésére a közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttsége által másodfokozatban hozott határozatot, melylyel a városi árvaszék végzése helyeseltetett, a másodfokú határozat ellen ugyancsak K. Ignácz részéről közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, következőleg határozok: Az idézett egybehangzó alsóbb fokú határozatokat a felebbezés félretételével indokainál fogva azzal hagyom helyben, hogy a tartásdij 1888. évi szeptember hó 27-től fizetendő, vagyis azon naptól fogva, melyen Sch. Ilona ez iránti kérvényét a városi árvaszéknél benyújtotta, A gyámhatóságnak elvált házasfelek között folyamatban levő gyermektartási vitás kérdésekben az anya által megnevezett rokonok meghallgatása előtt határozatot hoznia nem lehet. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 10,500. sz. határozata: Gróf Z. Júlia n—i lakos által tőle különváltan élő férje, herczeg 0. Arthur n—i lakos ellen, házasságukból származott Aydna és Alinka nevü kk. leánygyermekeinek anyai gondozásba adása, azok tartási és neveltetési költségeinek havi 400 írtban való megállapítása, továbbá ezen kk. gyermekeivel az ügy eldöntéséig is leendő, ugy kk. 0. Zuard és Gyalma nevü gyermekeivel való érintkezés módjának szabályozása iránt a vm. árvaszéke előtt folyamatba tett, ezáltal elintézett és herczeg 0. Arturné Z. Júlia gr. felebbezésére a közig, bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttsége által II. fokon megvizsgált ügyben, mind a két fél részérőljíözbetett íelebbezés folytán következőleg határoztam: Az id. II. fokú határozat azon részét, melylyel az I. fokú határozatnak gr. Z. Júliát kk. gyermekei Aydna és Alinkának kiadására tartási s neveltetési költségüknek az atya ellen megállapítására irányzott kérelmével elutasító intézkedése helyben hagyatott, az I. fokú határozat ebbeli intéz-