Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 158 engedte egy uj térképnek beszerzését, az szintén figyelembe nem vehető s éppen ezen védekezése is az iskolai elöljárónak azt támogatja, hogy nem lévén módjában mást beszerezni, térképül ezt volt kénytelen a kitiltó rendelet után is használni. Ezek alapján pedig a kir. járásbíróság vádlott B. Frigyes iskolaelőljárót, V. György iskolatanitót az állam ellen eíkövetett s a kbtk. 38. §. ütköző kihágásért az 1887. évi VIII. t.-cz. 1. §-ában irt célokra fordítandó 20 frt pénz-, mint főbüntetésre és 10 frt pénz-, mint mellékbüntetésre Ítélte. A marosvásárhelyi kir. tábla az első bíróság Ítéletét B. Frigyesre vonatkozó részben megváltoztatta azzal, hogy a főbüntetést 50 frtban állapította meg következő indokokból: a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztériumnak 1888. évi márczius 20-án 2922. szám alatt kelt rendeletével eltiltott ccWandkarte von Európa: entworfen und gezeichnet von B. Hazen (Wien und Olmütz, Verlag von Eduárd Hölzer)» czimü térkép, a melyen Magyarország politikai önállósága nincsen előtüntetve, a szászvárosi ágostai hitvallású felekezeti iskolában tanczélokra használva lett, bizonyítja már az a ténykörülmény is, hogy más térkép az iskolában használatra rendelkezésül nem állott; már pedig a hazai földleírás az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 55. §-a szerint a népiskolában kötelezett tantárgy, s hogy az a szászvárosi felekezeti iskolában taníttatott, mindkét vádlott által beismertetett s annak mint kiválóan a szemléleten alapuló oktatása, illetve előadása pedig térkép használata nélkül nem is képzelhető s igy annál az egyedül rendelkezésére álló kitiltott térképet kellett használnia. Vádlottak cselekményei a kbtk. 38. §-a alapján főbüntetésül elzárással lennének büntetendők, de tekintetbe véve az első bíróság ítélete indokolásában elősorolt enyhítő körülményeket és azt, hogy mindkét vádlottra elfoglalt állásuknál fogva az elzárás felette súlyos körülményeket vonna maga után, a kbtk. 21. §-ának alkalmazásával elzárás helyett pénzbüntetés alkalmazása a kir. Ítélőtábla részéről is indokoltnak találtatott. Az elsőrendű vádlottra főbüntetésül kimért pénzbüntetés összege azonban 50 írtra fölemelendő volt, mivel ezen vádlottat az állásánál fogva az iskolai oktatás felett megillető felügyeleti jogánál fogva a tiltott térkép használata miatt súlyosabb felelősség terheli. A Curia fenti határozatával, mivel az ügy tovább felebbezhető nem volt, az alsóbb bíróságok eljárását érintetlenül hagyta. A nemzeti szin és czimer minden nemzet saját állami önállóságának külső jelzésére szolgálván, az az állami felsőbbség jelvénye; minélfogva idegen czimer vagy zászló jogositatlan használata, az állam területi épsége és állami fenhatósága elleni merénylet. Az idegen ország szineit feltüntető jelvény használatával elkövetett kihágás elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla 1886. évi 4124. sz. határozata: A brassó kir. járásbíróság Sziobu György és társait a kbtk. 36. §-ában irt kihágásban bűnösnek mondotta ki. A brassói kir. törvényszék ezen Ítéletet helybenhagyta. A kir. ügyészség és vádlottak felebbezése folytán pedig a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a következő végzést hozta: mindkét alsó bíróság Ítélete a birói hatáskör hiányából hivatalból megsemmisíttetik s a bűnügyi iratok a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó kihágás esete következtében, áttétetni rendeltetnek az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 42. §-ában megjelölt illetékes hatósághoz további szabályszerű eljárás végett. Indokok: A kbtk. 36. §-a azt rendeli büntetni, «a ki olyan zászlót, czi-