Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 131 — panaszlottak az ítéletben megnyugodtak-e, vagy ellene felebbeztek, fel nem jegyeztetett; nem tűnik ki továbbá, vájjon az valamennyi panaszlott jelenlétében hirdettetett-e ki, csak 33 egyén neve lévén aláirva, holott az Ítéletben 3s panaszlott szerepel. Továbbá, mert a másodfokú Ítélet hiányos, a mennyiben nem foglal magában valamennyi vádlottra nézve intézkedést, több vádlott helytelenül van megnevezve abban, habár az elsőfokú Ítélet helybenhagyatik, K. J. szintén elmarasztaltatik, pedig ez az elsőfokú Ítélettel felmentetett; mindezeknél fogva az elsőfokú Ítélet újbóli kihirdetése, esetleg uj másodfokú Ítélet hozatala volt elrendelendő. A kihágási ügyekben másodfokban bíráskodó hatóságok nincsenek feljogosítva arra, hogy az elsőfokú hatóságok ítéleteit hivatalból vegyék felülvizsgálat alá. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 3500. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú határozata, mely szerint a St. G. ellen közegészség elleni kihágás miatt folyamatba tett kihágási ügyben az elsőfokulag eljárt szolgabíró az általa hozott és jogerejüvé vált elsőfokú ítélet feloldásával Híj elsőfokú Ítélet hozatalára utasíttatott azért, mert panaszlottat 1 napi elzáráson fölül a K. T. 104. §-ában megállapított 100 írt pénzbüntetés helyett a B. T. 92. §-ának alkalmazásával 20 írtban marasztalta el, az elmarasztalt által közbetett felfolyamodvány folytán felülvizsgáltatván, löloldatik és a további eljárás beszüntettetik. Mert a kihágási ügyekben másodfokban bíráskodó hatóságok a kihágási eljárást szabályozó szabályrendelet 10. §-ra való tekintettel nem jogosíttatnak föl arra, hogy azon eseteket, melyekben szerintük az elsőfokú hatóságok által nem törvényszerű büntetések lettek kiszabva, hivatalból vehessék felülvizsgálat alá. A kihágási ügyben másodfokulag határozó hatóság az elsőfokulag megállapított büntetést minden indokolás nélkül leszállítani jogosítva nincs. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 6202. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint Sz. járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet büntető részének megváltoztatásával T. K. olaj malom-tulajdonos az általa elkövetett ama kihágás miatt, hogy szárazmalmát hatósági meghagyás daczára kapuval el nem látta, az 1879. évi XL. t.-cz. 117. §-a alapján 1 napi elzárásban és 10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében még 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, tekintve, hogy abban a büntetés leszállítására mi indok sincs felhozva, megsemmisíttetik s indokolással ellátott uj másodfokú itélét hozatala rendeltetik el. Kihágási ügyben hozott másodfokú feloldó ítéletnek az ügy ujabb elbírálása iránt valamely határozott rendelkezést, avagy a vádlott felmentését kell tartalmaznia. Á m.- kir. belügyminiszter 1889. évi 1427. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az x—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet, melyben P. S. mezei kártétel által elkövetett kihágás miatt, az 1885. évi 2357. számú belügyminiszteri rendelet 9*