Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 125 — dése értelmében visszautasító 69/891. kih. számú alispáni végzéssel és az érdembe hozott elsőfokú Ítélettel együtt megsemmisíttetik és megfelelő uj szabályszerű eljárás és uj elsőfokú Ítélet hozatal rendeltetik el, mert igazgató-választmány, tehát jogi személy kihágási ügyi eljárás és ez uton elmarasztalás alanya nem lehet. Valamely czég terhére rótt kihágásért nem a czég, hanem annak képviselője marasztalandó el. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 3481. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával a «Z. és D». czég képviselve Z. József által pöczegödör ki nem tisztítása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 125. §-a alapján 30 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 3 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván; indokainál fogva azzal a kiigazítással hagyatik helyben, hogy a kihágásért nem a czég, hanem képviselője marasztaltatik el. Ha valaki valamely kihágás miatt, a hatóság félrevezetése czéljából felvett álnév alatt Ítéltetett el, igazi nevére szóló uj elsőfokú határozattal újból elmarasztalandó. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 3000. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet P. Juli egri lakosra vonatkozó részének érintetlenül a felebbezett részének helybenhagyásával S. Bernát a mértékekre nézve kiadott szabályok megszegése miatt, az 1879. évi XL. t.-cz. 136. s-a alapján 50 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 5 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: nem felebbezett részének érintetlenül hagyásával, felebbezett részében az elsőfokú Ítélet vonatkozó részével együtt megsemmisíttetik s elmarasztalt igazi nevére szóló uj elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el. Mert az eljárás folyamán kiderült, hogy K. Ignácz t.-bábolnai lakos az általa — a hatóság félrevezetésére — bemondott S. Bernát álnév alatt ítéltetett el. Ha valamely büntető cselekmény elkövetésétől az itélet hozásáig terjedő időközben egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba, ezek közül a legenyhébb in ^kedés alkalmazandó. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 1859. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőiOKU itélet helybenhagyásával K. J. sirkőkereskedő, vasárnapi munkaszünet megszegése miatt az 1891. évi XIII. t.-cz. 3. és 6. §-ai alapján 15 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá 10 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el; az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztatik és panaszlott az ellene emelt kihágás vádja