Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

bezése folytán felülvizsgálván, következőleg határoztam: Az idézett másodfokú határozatot, melylyel a vármegyei árvaszék öreg Cs. István szűcsi lakost a vagyontalan kiskorú Cs. Mária unokájának tartási dija fejében havi 4 frtnak lefizetésére kötelező határozata ezen dijnak 2 frtra való leszállításával helybenhagyatott, az árvaszéki határozattal együtt feloldom s utasitom a vármegyei árvaszéket, hogy az ügynek újból való tárgyalása mellett derítse ki, vájjon özv. Cs. Imréné sz. K. Erzsébet munkakeresményéből kiskorú leánygyermekének tartására nem képes-e és a kifejlendőkhöz képest hozzon ujabb elsőfokú határozatot. Indokok: Kiskorú Cs. Mária tartásdija az atyai nagyatya öreg Cs. István ellen a felebbezett határozatok szerint azon okból állapíttatott meg, mert a kiskorúnak anyja teljesen vagyontalan és mint napszámosnő vagy mint cseléd keresi keresményét. Tekintve, hogy az 1877. évi XX. t.-cz. 11. §-a a nagyszülőt vagyontalan kiskorú unokája neveléséről és tartásáról gondoskodni csak másodsorban az esetre kötelezi, ha a szülők a kiskorú gyermek tartására képtelenek, tehát ha az atya, illetve az anya kiskorú gyermekét társadalmi állásához mérten tartani képes, a nagyszülő tartásra nem kötelezhető; tekintve, hogy jelen ügyben a tárgyalás folyamán az, hogy mennyi a kiskorú Cs. Mária anyjának munkakeresménye s vájjon e keresményből az anya nem tarthatja-e kiskorú gyermekét, nem nyomoztatott ki, holott az árvaszék a való tényállás kiderítése iránt az idézett törvény 278. §-a rendelkezéséhez képest intézkedni tartozik: ezeknél fogva kellett a felebbezett határozatokat feloldani s az árvaszéket az ujabbi tárgyalás és határozat hozatalára utasitni. A vagyontalan kiskorúak eltartására és neveltetésére a szülők képtelensége esetén a nagyszülők közül elsősorban az apai nagyszülők kötelezendők, az anyai nagyszülők pedig csak akkor, ha az apai nagyszülők életben nincsenek, vagy fizetésre képtelenek. A m. kir. belügyminiszter 1890 évi 2538. sz. íatározata: A közigazgatási bizottságnak azon határozatát, melylyel a Budapest főváros által közhatósági ápolás alá vett kiskorú K. Albina után felmerült 122 frt 40 krnyi tápköltség megtérítésére az e részben Ny. r. t. város tanácsa által hozott határozat helybenhagyásával a gyermek anyjának örökbefogadója T. szül. Cz. Anna köteleztetett, most nevezettnek közvetlenül hozzám beadott felfolyamodványa folytán felülvizsgálat alá vévén, ennek eredményéhez képest értesítem a közigazgatási bizottságot, hogy habár nem vonható kétségbe az, miszerint özv. T.-né szül. Cz. Anna, ki az ápolt gyermeknek anyját M. Annát az örökbefogadási szerződésből kitetszőleg mint szülőtlen, s azért a közgyám által képviselt árvát örökbe fogadott leánya irányában törvénynél fogva, de szerződésileg is kifejezetten az anya kötelességeit elvállalta, a felmerült tápdijak megtérítésére csakugyan kötelezhető ; mindazonáltal mégis, miután az 1877. évi XX. t.-cz. 11. §-a értelmében a vagyontalan kiskorúak eltartására és neveltetésére a szülők képtelensége esetén a nagyszülők közül első sorban az apai nagy szülők kötelezendők, az anyai nagyszülők pedig csak utolsó sorban, vagyis csak akkor kötelezhetők, ha az apai nagyszülők életben nincsenek, vagy fizetésre képtelenek; a jelen esetben pedig a tárgyalás azon körülmény kiderítésére, hogy vájjon a kiskorú K. Albina atyjának K. Ferencznek szülői életben vannak-e ? és vájjon a felmerült költségek megfizetésére képesek-e ? kiterjesztve nem lett, ennélfogva a szóban levő tápköltségek megtérítése ügyében hozott s fennebb emiitett