Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 123 — bizonyittatik, az eddigiek szerint pedig S. M. erdővéd törvényszerűen ki nem hallgattatott, vallomására esküt nem tett, s az ok, mely miatt ez nem történt, ki nem fejtetett, az elsőfokú — vádlottat feltételesen marasztaló Ítéletben neki megítélt eskü, — büntető ügyekben az eskü által való bizonyításnak helye nem lévén, — merőben szabályellenes; másrészről nevezett erdővéd vallomásának ellenkezője az eddigiekkel törvényszerűen be nem bizonyittatott, mert ugyanis, özv. J. B.-né hit alatt tett vallomása ellenmondást látszik magában foglalni, állítván, hogy vádlott egész nap otthon volt a kérdéses időben, másrészt pedig lovainak patkoltatása végett hazulról eltávozott, eltávozásának ideje azonban eddig meg nem állapíttatott; tekintettel tehát arra, hogy szóban levő ügy az eddigiekkel annyira, hogy az alaposan elbírálható volna, ki nem fejtetett, az Ítélet feloldatik s uj tárgyalás és a kifejlendőknek megfelelő uj elsőfokú érdemleges határozat hozatala elrendeltetik. Kihágások halmazata esetében, ha pénzbüntetés egyedül vagy elzárással együttesen alkalmaztatik, az a pénzbüntetéssel büntetendő mindenik kihágás miatt, különkülön állapítandó meg. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 1412. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú határozata, mely szerint a íogarasi járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával, P. Simon és S. Nikolae nyilvános helyen való verekedés és botrányos részegség miatt, az 1879. évi XL. t.-cz. 75. és 84. §§-ai alapján 8—8 napi elzárásban és 50—50 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében még 5—5 napi elzárásban, továbbá 5 frt eljárási költség megfizetésében marasztaltattak el, s panaszló R. János kártérítési követelésével polgári perutra utasíttatott, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, oly változtatással hagyattak helyben, hogy vádlottak a verekedés miatt 4—4 napi elzárásban és 15—15 forint pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2—2 napi elzárásban, a részegség miatt pedig 15—15 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2—2 napi elzárásban s a netán felmerülhető végrehajtási és tartási költségek megfizetésében marasztaltatnak el; mert az id. tv. 29. §-a szerint, kihágások halmazata esetében, ha pénzbüntetés alkalmaztatik egyedül, vagy elzárással együttesen, az a pénzbüntetéssel büntetendő mindenik kihágás miatt külön-külön állapítandó meg. A büntetések, — minthogy oly súlyosító körülmények, melyek a legmagasabb mérvben való kiszabást szükségessé tennék, fenn nem forogtak, a fentebbi mértékben találtattak megállapitandóknak. Oly kihágási Ítéletek, melyekben az illető kihágásra megszabott büntetés legkisebb mértékén is alól álló büntetés állapittatik meg, feloldandó és a kihágási hatóság ujabb tárgyalásra utasítandó. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 6695. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az x—i járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával N. N. mészáros egy borjúnak s két birkának megvizsgálás nélkül emberi eledelre történt levágatása miatt az 1888. évi VII. t.-cz. 154. §. c) pontja alapján 30 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban és a felmerül-