Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 105 — hiánya miatt megsemmisíttetik s utasittatik az alispán, hogy ezen ügyben uj másodfokú Ítéletet hozzon. Mert árvaszéki elnök kihágási ügyekben bíráskodni nem jogosult, miután az eljárás szabályozása tárgyában az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg kiadott 38,547/80. számú belügyminiszteri rendelet 8. §-a által a másodfokban való bíráskodási joggal megyékben egyedül az alispán van felruházva, a kinek ezen jogát, a főjegyzőn, mint az 1886. évi XXI. t.-cz. szerint az alispán akadályoztatása esetén, ennek helyettesén kivül, sem az árvaszéki elnök, sem más hatósági tag nem gyakorolhatja. Minthogy tehát a jelen ügyben a másodfokú Ítélet illetéktelen hatósági tag által hozatott, azt megsemmisíteni s az ügynek az alispán által leendő elbírálását elrendelni kellett. 3. Tárgyalás. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben a tárgyalások az eljáró hatóság székhelyén tartandók meg. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 663. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a központi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával M. A. mészáros rothadt és büdös húsnak tartása és árulása miatt az 1876. évi XIV. t.-cz. 7. és 8. §-ai alapján 100 forint pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 20 napi elzárásban és az eljárt szolgabíró részére 11 írt fuvar- és napdij, továbbá J. J. jegyzőkönyvvezető részére 3 frt megfizetésében és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felfolyamodvány folytán felülvizsgáltatván: indokainál fogva helybenhagyatik azzal, hogy az eljárt szolgabíró napi- és fuvardija, valamint a jegyzőkönyvvezető napidija is töröltetik; mert a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben a tárgyalások az eljáró hatóság székhelyén tartandók. s a jelen esetben sem volt helye attól való eltérésnek. A kihágási ügyekkel más közigazgatási természetű ügyek együtt nem tárgyalhatók. A kihágási Ítéletben, a mennyiben az hatóságilag alkalmazott egyénnel szemben hozatik is, a kihágási büntetésen felül rendbirságban való elmarasztalásnak helye nincs. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 4974. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a tekéi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet részbeni megváltoztásával: G. M., M. J., K. M., L. M. és K. Gy. tűzvész kiütése esetén az oltásra nézve kiadott hatósági intézkedésnek való nem engedelmeskedés miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 142. §-a alapján K. G. 25 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban, többi vádlottak 35—35 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 4—4 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, a négy első vádlottra, mint felesketett éjjeli őrökre, az 1886. évi XXII. t.-cz. 105. §-a alapján kisza-