Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

vadászati kihágási ügyekben való eljárásnál is követendő 38,547/80. szám alatt kiadott rendelet 66. §-a ellenére, nem a vádlott jelenlétében lettek kihallgatva, minélfogva a valódi tényállás a vizsgálat eddigi adataival megállapítottnak nem tekinthető: ez okból mindkét alsóbb fokú Ítélet feloldatik s a tényállás teljes kiderítése ezéljából uj szabályszerű tárgyalás és a kif'ejlendőkhöz képest uj elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el. Kihágás elkövetésével vádolt egyénnek fel nem találása a büntető eljárás megindítását és folytatását kizáró törvényes okot (btk. 105. §-a) nem képezhet. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 4206. sz. határozata: Budapest főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a VII. kerületi kapitány által hozott elsőíoku Ítélet helybenhagyásával L. Gy.-né b—i lakos csendháborítás miatt, a 731/883. számú szabályrendelet alapján 3 frt pénzbüntetés megfizetésében, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási s a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, M. Á. ellen pedig az eljárás besz(ültettetett, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, L. Gy.-néra vonatkozó része indokainál fogva helybenhagyatik, míg ellenben M. Á.-ra vonatkozó része hatályon kívül helyeztetik; mert az alsóbbfoku hatóságok által felhozott azon ok, hogy vádlott feltalálható nem volt, a büntető eljárás megindítását, s illetve folytatását kizáró törvényes okot (btk. 105. §.) annál kevésbé képezhet, mert megtör lénhetik az, hogy vádlott feltaláltatik. A kihágási ügy, a mennyiben a vádlott ellen bűnügyi vizsgálat is van folyamatban, az eljárá i utasitás 17. §-a értelmében a kir. birósághoz teendő át. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 1115. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a zlaticzai járás szolgabirája által hozott elsőíoku Ítélet megváltoztatásával A. Sz., beteg sertésnek leölése és emberi élelemre való elárusitása által elkövetett közegészségi kihágás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 104. §-ának 4. pontja alapján 2 napi elzárásban és ICO frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében még 10 napi elzárásban, továbbá 5 forint eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében mar; ztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: az elsőíoku Ítélettel együtt megsemmisíttetik és az összes ügyiratok a kir. birósághoz áttétetni rendeltetnek; mert vádlott ellen bűnügyi vizsgálat a kir. bíróságnál lévén folyamatban, ezen kin. ügy is az eljárási utasitás 17. §-a értelmében a kir. birósághoz átteendő vJt. Ha két kapcsolatus kihágás közül az egyik a bíróság hatáskörébe tartozik mindkét ügyben a bíróság illetékes eljárni. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 3419. sz. határozata: Budapest főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint az n—i kerületi kapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával S. Adolfné E. Sarolta czipész neje, piaczon a közlekedés akadályozása és rendőrsértés miatt a 8011/891. sz. előljárósági hirdetmény 2. és 3. §-ai és az 1879. évi XL. t.-cz. 119. és 46. §-ai alapján 3 és 10 frt pénzbüntetés megfizetésében,