Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

70 — 1886. évi 184. sz. határozata. Oly esetben, midőn valaki jövedelmi adó alá eső több mint 105 frt évi jövedelem után van megadóztatva, de jövedelme az adóhivatali kimutatás szerint több forrásból ered s ezek közül egyik-egyik magában állítólag a 105 frt évi jövedelmet meg nem üti, ha mindazonáltal ezen különböző jövedelmi források olyanok, melyek az 1874: XXXIII. t.-cz. 3., 4, 5. és 6. §-aiban a választói jog cryakorolhatására alap gyanánt elősorolva vannak, ezen összesitett jövedelem alapján a választók névjegyzékébe felveendő. 1886. évi 835. sz. határozat. Az 1876. évi XV. t.-cz. az 18/6. évet megelőző adóhátralékoknak behajtása iránt már intézkedett, az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 108. §-a mint átmeneti rendelkezés tehát az 1876. évtől innen hátralékokra többé nem alkalmazható. Ehhez képest most már a választói jogosultság gyakorolhatására az összes adónak, tehát a hátralékoknak is teljes lefizetése megkívántatik stb. 1886. évi 842. sz. határozat. A régi jogú választók képességének megállapításánál nincs ugyan befolyással az adó mennyisége, s igy választói képességgel bírhatnának akkor is, ha reájuk adó kivetve nem lett; azonban ezen kiváltság még sem terjed odáig, hogy ha reájuk adó kivettetett, annak kellő időbeni megfizetése és ekként az állam irányában tartozó polgári kötelezettség teljesítése nélkül is jogokat gyakoroljanak. 1886. évi 521. sz. határozat. Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 53. §-ának azon rendelkezése, hogy a központi választmány akként köteles eljárni, miszerint az ideiglenes névjegyzék legkésőbb július 5-én közszemlére kitétethessék, — nincs eltekintve attól, hogy a kiigazított névjegyzékeket már július 5-ike előtt is közszemlére kitétethesse. Ebből azonban a felszólamlási kérvények beadására megszabott határidők megváltoztatása nem következik; mert az idézett szakasz második bekezdésében a kiigazítási kérvényeknek, valamint az ezekre teendő észrevételeknek beadására a határidők világosan naptári napok szerint vannak kitéve. A 44. §-ban emiitett 10 nap csak azon esetekre értendő, ha a névjegyzék kitétele július 5-ike után történik. Ha az elhalt anyának egyetlen fia által fizettetik a választói jogosultság alapját képező ingatlan utáni adó, akkor az illető a választói névjegyzékbe felveendő. 1886. évi 523. sz. határozat. A központi választmány elutasitó határozata megváltozhatik és K. János az állandó választói névjegyzékbe felvétetni rendeltetik; Mert ámbár nem K. Jánosra, hanem ennek édes anyjára van az adó kivetve, miután azonban a helyhatósági hiteles alakban kiállított bizonyítvány szerint a nevezett elhalt anyjának egyetlen ha s az adó ez által fizettetik, tehát oly ingatlan után van adóval megróva, m nt mennyi adó a helyhatósági bizonyítvány szerint x/4 úrbéri állományra kivettetett, ennélfogva az 1874. évi XXXIII. t.-ez. 4. §-a szerint választási joggal bir.