Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 43 — váltás idejéig a zálogbirlalónak» — a 7. §. értelmében pedig a haszonbérlet a haszonbérlőnek ad választói jogot, — ugy az idézett törvényczik 6-ik §-ának b) pontja szerint is, nem a földbirtok tulajdonától, hanem annak jövedelmi mennyiségétől van a választói jog függővé téve; s tekintve, hogy ezen választói jogot megadó jövedelem felebbezőt illeti; felszólalók részéről pedig az, hogy ezen jövedelem, illetőleg földbirtok utáni adót felebbező fizeti, kétségbe sem vonatott, sőt azon körülménynél fogva, miszerint ezen birtokalapján vétetett föl a választók sorába — önkényt értetik; tekintve végre, hogy ezen ingatlan alapján az illető telekkönyvi tulajdonosnak a választói jogot igénybe nem veszik, de nemüknél fogva nem is vehetik. Mindezeknél fogva felebbező T. István, kit fentiek szerint a választói jog megillet, abba visszahelyezendő volt. A nyugdíjazott városi tanitó, oly törvényhatósági tisztviselő, ki ha másodosztályú jövedelmi adó alá eső 500 írt évi jövedelem után van megadóztatva, — választói joggal bir. A jövedelem általános kifejezése alatt a nyugdij is értendő. 1875. évi 245. sz. határozat. Egy központi választmány kitörölt a választók névjegyzékéből egy nyugalmazott és 500 frt évi nyugdijat huzó városi tanitót, indokolván határozatát azzal, hogy a választási törvény 7. §-ához képest csak a tényleges szolgálatban álló köztisztviselőnek van már 500 frt évi fizetés mellett választási joga, mig ellenben a nyugdij másodosztályú jövedelmi adó alá eső olyan jövedelem, melyből a választói jogosultság megállapítására ugyanazon törvényhely szerint évi 700 frt állapittatik meg. A Curia ezen határozatot megváltoztatta és a felebbezőt a választók sorába felvétetni rendelte, mert felebbező oly törvényhatósági tisztviselő, ki másodosztályú jövedelmi adó alá eső 500 frt évi jövedelem után van megadóztatva, mert ennélfogva a felhívott 7. §. szerint minősítve van, miután a jövedelem általános kifejezése alatt, valamint a fizetés ugy a nyugdij is értendő. 1875. évi 178. sz. határozat. Oly esetben, midőn a községi elöljáróság a felszólalások beadására a választási törvény 44. §-ában a központi választmány közzétételében meghatározott 10 napnál hosszabb időt tűzött és hirdetett ki, — ezen hosszabb határidőn belül, bár a törvényes 10 napon tul — beadott felszólalás elfogadandó; mert a közvetlen felettes hatóságnak a törvénytől eltérő ilynemű intézkedése a magát ahhoz alkalmazó felszólalónak joghátrányára enm szolgálhat. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 12. és 108. §§. és az 1885: VI. t.-cz. 1. §-a, az ott meghatározott adólerovás elmulasztásának következményeit, minden egyéb körülménytől feltételezetlenül állapítják meg. 1876. évi 4. sz. határozat. A központi választmánynak határozata helybenhagyatik; mert az 1874. XXXIII. t.-cz. 12. és 108. §§. s az ezekben foglalt intézkedéseket pótló