Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 34 — módozata forogván kérdésben: ez mint a nevezett község kebli intézkedését tárgyazó közigazgatási kérdés a m. kir. Curia birói illetőségéhez nem tartozik. Ki választói jogát korábban birtok és jövedelem alapján gyakorolta, nem alapithatja többé választói jogát az 1848 előtt fenállott nemesi kiváltságra. 1875. évi 7. sz. határozat. A félebbezett központi választmányi határozat helybenhagyatik; mert felebbező választói jogát az 1848 előtt fenállott nemesi kiváltságra alapítja, a felebbezéshez 2'l. csatolt összeirási kivonatból azonban az tűnik ki, hogy neve az 1865., 1869. és 1872. években Arad városában készített választói névjegyzékekbe nem az említett régi jogosultság, hanem birtok és jövedelem alapján van bevezetve. Minélfogva a központi választmány az 1875. XXXIII. t.-cz. 2. §-a értelmében helyesen határozott. Napidij illetményre nem alapitható a v. t. 7. §-a alapján a köz- és magántisztviselőket megillető választói jog. 1875. évi 19. sz. határozat. Tekintve, hogy az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 7. §-a választói joggal azokat ruházza fel, kik az 1868. évi XXVI. t.-cz. szerint másodosztályú jövedelmi adó alá eső legalább 700 frt évi jövedelem után adóznak; tekintve továbbá, hogy az utóbb felhívott törvény 3. §-ához képest másodosztályú jövedelem-adó alá csak köz- és magántisztviselőknek állandó fizetése, nem pedig ideiglenesen alkalmazott napdijasoknak illetménye is esik; tekintetbe véve másrészről, hogy az erdészeti iskolai tanulmányok befejezéséről kiadott bizonyítvány az erdészi állásra képesítő alakszerű oklevelet nem képez: a központi választmánynak felhívott keletű és számú határozata helybenhagyatik. Tekintve, hogy a törvény különbséget nem tesz arra nézve, vájjon az első osztályú jövedelmi adó egy vagy több czimen fizettetik-e? ennélfogva ha a részint haszonbérletből, részint ipar üzletből származó jövedelmi adó megfelel a v. t. 7. §-ának, a választói jog meg nem tagadható. 1875. évi 21. sz. határozat. Tekintve, hogy az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 7. §-a választói jogot ad azoknak, kik az 1868. évi XXVI. t.-cz. szerint első osztályú jövedelmi adó alá eső legalább 105 frt évi jövedelem után fizetnek jövedelmi adót; tekintve, hogy a törvény különöséget nem tesz arra nézve, vájjon ezen első osztályú jövedelmi adó egy vagy több czimen fizettetik-e? tekintve, hogy felebbező a felmutatott adókönyvvel igazolta, hogy 106 frt 40 kr jövedelem után volt a lefolyt 1874. évre első osztályú — 10°/0-os — jövedelmi adó reá kivetve és általa lefizetve; tekintve végre, hogy a felterjesztett hivatalos kimutatás szerint felebbezőnek megadóztatott 106 frt 40 kr jövedelme részint haszonbérletből, részint