Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

221 két tag által van képviselve, működését évente kétszer a pénztár rovancso­lására is ki szokta terjeszteni, továbbá, hogy az alispán a pénztárt minden hónapban megvizsgálja s ezen vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben egyetlen olyan észrevétel sem fordul elő, mely a legkisebb aggályra is okul szolgál­hatna, a bizottsági vizsgálat mellőzhetését nem indokolhatja. Mert eltekintve attól hogy a bizottsági vizsgálat nem csak szükség, vagyis már felfedezett szabálytalanság, felmerült gyanú stb. esetén eszközlendo, az 1886. évi XXI. t.-cz. 47. §-ának l) pontja a törvényhatóság kezelése vagy felügyelete alatt álló pénztárak meg vizsgáitatását, a közgyűlés hatásköréhez is tartozónak jelenti ki, mely jognak és egyúttal kötelességnek gyakorlása a dolog természete szerint nem lehet a törvényhatóság tetszésére bizva. Nemességi bizonyítványok kiállítására a vármegyék vannak hivatva, de az általuk kiállított nemesi bizonyítványok csak annyiban birnak bizonyító erővel, a mennyiben a bennük konstatált tények maguk is valamely körülményt döntöleg tanúsítanak. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 60,667. sz. átirata: Hivatkozással G. Gy. G. bécsi lakos, pénztárnok magyar nemességének, illetőleg nemesi voltának a wáhringi keresztelési anyakönyvekben leendő feljegyeztetése iránt fenforgó kérelmi ügyben kelt nagybecsű átiratra van szeren­csém értesiteni, hogy miután a folyamodó G. Gy. G. által magyar nemes­ségének beigazolására bemutatott és 8. vármegye alispánja részéről kiállított bizonyítvány csak általánosságban igazolja, hogy az 1823., 1843. és 1846. évi nemesi összeírásokban folyamodó atyjának és nagyatyának neve is előfordul, arról ellenben, hogy mily alapon vétettek abba föl emlitést nem tesz, s miután továbbá a vármegyék nemesi bizonyítványai csak annyiban birnak bizonyitó erővel, a mennyiben az általuk kellőleg konstatált tények maguk bizonyítanak valamit döntöleg, ily döntő bizonyítékot pedig azon körülmény, hogy valaki a megyei legujabbkori nemesi lajstromokban előfordul, nem képez folyamodó kétségtelen magyar nemességét a fölmutatott bizonyítvány alapján teljes hitelt érdemlőleg bebizonyitottnak nem tekinthetem, s ehhez képest szóban forgó kérelmet ez idő szerint teljesíthetőnek nem tartom. A mi pedig a jelen kérelem indokából az osztrák császári királyi belügyminiszter ur által fölvett azon további kérdést illeti, hogy általában mely hatóságok vannak nálunk ilynemű t. i. nemességi bizonyítványok kiállítására följogo­sítva, van szerencsém tiszteletteljesen közölni, hogy nemességi bizonyítványok kiállítására a fennálló gyakorlatnál s a dolog természeténél fogva a vár­megyék vannak hivatva s azon körülmény, hogy ezen bizonyítványokat a vármegye közgyűlése, vagy egyedül a vármegye első tisztviselője az alispán állitja-e csak ki, azok bizonyitó erejére nézve különbséget nem képez. A törvényhatósági bizottságnak jogában áll az általa választott tisztviselők hiva­talos eljárása tekintetében a közérdek által követelt, s az államnak és harmadik sze­mélyeknek érdekeit nem sértő korlátozásokat szabályrendeleti uton életbeléptetni. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 63,227. sz. határozata: A közadók módjára kezelendő örökváltsági tartozások behajtása alkal­mával, e vármegye tiszti ügyésze által felszámitható költségek korlátozása tárgyában hozott közgyűlési határozattal alkotott szabályrendeletet, az az ellen a tiszti főügyész által közbevetett felfolyamodás folytán felülvizsgálván,

Next

/
Thumbnails
Contents