Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 213 22. §-ban, az 51. §-ban felsorolt tisztviselőkre nem mint bizottsági tagokra, hanem mint a közgyűlésen üléssel és szavazattal biró egyénekre történik hivatkozás ; ebből kifolyólag a szóban levő tisztviselők csak egy czimen lévén tagjai a törvényhatósági bizottságnak, t. i. az értékképviselet avagy a választás czimén. az ez utóbbi ezimen őket megillető tagsági állásukról való lemondásukat, melyet a törvény elő nem ir, annál kevésbé lehet követelni, mert ezen lemondás az illetőkre nézve jogsérelmet involválna azon esetre, ha azok tiszti minősége időközben megszűnnék, s igy az illető bizottsági tagsági jogának gyakorlásától elesnék. A kérdés azon részére nézve, hogy a tiszti állásuknál fogva és bizottsági tag minőségükben is szavazattal biró törvényhatósági tisztviselők, élhetnek-e szavazati jogukkal azon megszorítások nélkül, melyeket az érdekeltségi esetekre nézve az 1886. évi XXI. t.-cz. 51. §-a és az 1883. évi XV. t.-cz. 10. §-a a tisztviselőkre nézve előirnak. megjegyzem, hogy miután ezen kérdésben első vonalban a törvényhatósági bizottság van hivatva határozni, s az ebbeli közgyűlési elhatározás esetleg másodfokban elbírálásom tárgyát képezheti, ezzel szemben nem érezhetem magamat indíttatva arra, hogy a törvény ide vágó rendelkezésének alka 1 mazására nézve praejudicáló kijelentést tegyek. Törvényhatósági tisztviselő, ki ezen minőségében bir a közgyűlésen üléssel és szavazattal, idegen törvényhatósági bizottságnak sem legtöbb adófizetés, sem választás utján tagja nem lehet. A m. kir. belügyminiszter 1879. évi 52,085. sz. határozata. Minthogy az 1870. évi XLII. t.-cz. 23. §-a 3-ik bekezdésének világos rendelkezése értelmében «mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja», azon tisztviselő pedig, a ki állásánál fogva törvényhatósága bizottsági közgyűlésein üléssel és szavazattal bir. ugyanazon jogokat gyakorolja, mint a bizottságnak akár választott, akár pedig legtöbb adót fizető tagja, ennélfogva ilyen tisztviselő egy más törvényhatóság bizottságának sem legtöbb adót tizet*), sem választott tagja nem lehet. Az államépitészeti hivatal főnöke, ki a vármegye bizottságának hivatalánál fogva tagja, egyidejűleg valamely szabad királyi város törvényhatósági bizottságának választott tagja nem lehet. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 48,893. sz. átirata a m. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszterhez. Becses átirata csatolmányainak visszazárása mellett van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy miután az 1886. évi XXI. t.-cz. 26. §-ának harmadik kikezdése értelmében mindenki csak egy bizottságnak lehet tagja s ez alul a törvény kivételt nem tesz, az A. vármegyei államépitészeti hivatal főnöke, ki a vármegye törvényhatósági bizottságának hivatalánál fogva tagja, mindaddig, mig ezen hivatalos működése tart, egyidejűleg X. sz. kir. város törvényhatósági bizottságának választott tagja nem lehet. A nevezett hivatal főnöke által czimedhez intézett jelentésben foglalt azon javaslat, hogy a városi közgyűlésen neki ülési jog szavazati jog nélkül adassék meg, nem teljesíthető, mert ilyen jogot a törvény nem ismer.