Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 211 — a mennyiben a bizottságnak sem adófizetés alapján, sem választás utján nem tagjai, a közgyűléseken csakis az 1870. évi XLII. t.-cz 48. §-ában (1886. évi XXII. t.-cz. 52. §.) érintett felszólalhatási joggal birnak. A közgyűléseken hivatalánál fogva üléssel és szavazattal biró tisztviselő azon esetben, ha fegyelmi vizsgálat rendén hivatalától felfüggesztetett, fentebb emiitett jogát a felfüggesztés ideje alatt nem gyakorolhatja, de nem gyakorolhatja ezen jogot azon egyén sem, a ki az illető teendői ellátása czéljából helyettesitve lett. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 55,960 sz. határozata: A vármegye alispánjának azon jelentése elintézéséül, melyben az iránt kér utasítást, hogy azon esetben, ha az 1886. évi XXI. t.-cz. 51. §-a alapján a közgyűlésen üléssel és szavazattal biró tisztviselők valamelyike fegyelmi uton hivatalától felfüggesztetik, a felfüggesztés tartamára bir-e üléssel és szavazattal a megyei közgyűléseken ? és ha nem, akkor az azon állásra helyettesitett tisztviselő gyakorolhatja-e azon jogot vagy sem? értesitem. A hivatalától felfüggesztett tisztviselő épen a hivatali állásával egyben kötött jogok gyakorlásától fosztatván meg: önként értetik, hogy az illető — a mennyiben máskülönben a megye bizottságának tagja nem volna — ülési és szavazati jogot mindaddig, mig hivatalába vissza nem helyeztetik, nem gyakorolhat. A mi pedig a hivatalától felfüggesztett tisztviselőt helyettesitő tisztviselő e részbeni jogosultságát illeti, megjegyzem, hogy miután a helyettesített tisztviselő csak az illető hivatal hivatalos teendőinek végzésére szükségelt jogkörrel ruháztatik fel, azon jogokat, melyek az illető tiszti állással egyébként egybe vannak kötve, de nem szoros értelemben vett tiszti kötelességek, milyen a közgyűléseken a szavazati jog, nem gyakorolhatja. Oly törvényhatósági tisztviselő, ki a közgyűlésben hivatalos állása után üléssel és szavazattal bir, ezen alapon nem hagyható ki a virilis névjegyzékből. Az egyedül ülési és szavazati joggal biró tisztviselő nem bir a bizottsági tag jellegével. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 68,604. sz. határozata: A vármegye igazoló választmánya P. Gusztávnak, L. rendezett tanácsú város polgármesterének az iránti kérelmét, hogy a törvényhatósági bizottság legtöbb adófizető tagjai közzé évi államadója alapján felvétessék, azon indokból, mert folyamodó mint rendezett tanácsú város polgármestere az 1886. évi XXI. t.-cz. 51. §. értelmében a közgyűlésen úgyis üléssel és szavazattal bir, elutasította. Ezen határozatot P. G. felfolyamodása folytán az alispán helyettes elnöklete alatt ülésezett biráló választmány megváltoztatta, felfolyamodónak a virilis névjegyzékébe leendő felvételét elrendelte, és pedig azon indokolással, hogy a törvény 51. §-a első bekezdésének azon szavai, hogy «habár nem volnának is tagjai a törvényhatósági bizottságnak)), csakis ugy értelmezhetők, hogy a kik választás, vagy legtöbb adót fizetés alapján tagjai a bizottságnak, azok ezen utóbbi jogczimek egyikén gyakorolják bizottsági tagsági jogaikat, és hogy az 51. §. jogot nem vesz el, hanem igen is ad olyanoknak, kik rendes jogczimen nem tagjai a bizottságnak és mert az igazoló választmány határozata jogsérelmet 'is involvál azon esetre, ha az illető tisztviselő tiszti minősége időközben megszűnvén, az legtöbb adófizetésen alapuló tagsági jogának gyakorlásától azon évre elesnék. Az alispán, mint helyettes elnök, kinek ezen kérdésben kételyei támadtak, a fenforgó 14*